Nyílt levél Greta Thunberg édesapjának

Megelégeltem, hogy a gyereküket mint valami médiaterméket „értékesítik” a nyilvánosságban – véleményem szerint –, Greta legnagyobb kárára!

Swedish climate activist Greta Thunberg, her father Svante and Skipper Boris Herrmann sit aboard the Team Malizia yacht, that will transport Thunberg across the Atlantic for the UN Climate Action Conference, in Plymouth, Britain August 12, 2019. Picture taken August 12, 2019. Team Malizia/Handout via REUTERS ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY. MANDATORY CREDIT - RC12456ABD70 Fotó: TEAM MALIZIA Forrás: Reuters

Nem volt túl kellemes például, hogy egy héten keresztül a vitorlásunk végére kifeszített drótkötélbe kapaszkodva kellett a nagydolgomat végeznem, a társaimat arra kérve, hogy ők ezalatt diszkréten a hajó orra felé nézzenek. A BBC riportere a videóban ennek kapcsán arról számol be vihogva, hogy a Malizia II nevű versenyhajón nincsen vécé, mindenkinek – az ön lányának is – egy homokozókból ismert vödörbe kell majd pottyantania…

Az Asperger-szindrómások egyik tulajdonsága az ingerek feldolgozásának nehézsége, a merev belső szabályrendszerhez való görcsös ragaszkodás, a gyenge kapcsolatteremtő képesség és az izolált magatartás. Ön szerint Gretának a Malizia II fedélzetén milyen feszültséget okozhatott néhány férfi vitorlázó társasága, akik – higgye el nekem – sokszor nem a legfinomabb formában kommunikálnak egymással, ami érhető is a süvítő szél mellett. Az aspergeresek másik tünete sok esetben az evészavar.

A felesége által írt könyvben személy szerint ön számol be arról, hogy Greta két óra alatt evett meg néhány falat tésztát. A hajón – a földkerülő versenyekről ismert – szárított élelmiszert kapott Greta is, fűtés nem volt, alvás közben gyakorlatilag oda kellett szíjazni, hogy a hullámzás miatt minél kevésbé ütődjön oda a hajótesthez, ruhát két hétig nem cserélhetett és nulla privát szférája volt. Erről Boris Herrman, a hajó kapitánya számolt be, aki úgy nyilatkozott, hogy „még engem is nehéz feladatok elé állít ez az utazás”.

Ön szerint a fenti körülmények előnyére voltak a speciális bánásmódot igénylő lányának? Józanul gondolkodó, felelős szülő még egy „hétköznapi” gyereket sem engedett volna el egy ilyen tortúrára! Greta már az út előtt úgy nyilatkozott, alig várja már, hogy visszatérjen a saját közegébe!

Ahogyan levelem elején említettem, kizárhatjuk azt, hogy klímaszkeptikus lennék. Azt sem gondolom, hogy a Thunberg-jelenség mögött valamiféle titkos társaság összeesküvése állna. Szerintem a képlet ennél sokkal egyszerűbb. A globális médiában a részletekben többnyire el nem mélyülő fogyasztók előtt „egy kislány harca a klímavédelemért” benyomását keltik. Holott a családjukban a „mediatizáltságnak” régi hagyománya van: Greta nagyapja híres svéd színész, ön szintén színész-producerként dolgozott, felesége pedig ismert operaénekes Svédországban.

Az külön csavar a történetükben, hogy a tehetségkutató műsorokban diszkréten Bea­ta Ernman néven – a felesége lánykori vezetéknevén – szerepeltetett másik lányuknál figyelemzavart és hiperaktivitást (ADHD) diagnosztizáltak. Ön szerint a lányoknak ilyen impulzusokra van szükségük?

Az Asperger-szindrómás gyerekek esetében fontos feltétel, hogy a szülők támogatást és segítségnyújtást kapjanak szakemberektől, különösen az otthon (!) használt viselkedéstechnikák bevezetésében. Azt gondolom, hogy nemcsak Gretának, de önnek és feleségének személy szerint is mentális segítségnyújtásra van szüksége!

Üdvözlettel,

Császár Zoltán közgazdász és kétgyermekes családapa