A mennyei birodalom visszavág

Október 6-án négyszavas, kurta Twitter-üzenetet lőtt ki a kibertérbe Daryl Morey, a Houston Rockets NBA-kosarasklub vezérigazgatója: harcoljatok a szabadságért, veled vagyok, Hongkong.

Peking, 2019. október 8. Stephen Curryt, a Golden State Warriors (b), valamint LeBron James-t, a Los Angeles Lakers játékosát ábrázoló figurák kínai zászlókkal a kezükben egy pekingi kosárlabdaüzletben 2019. október 8-án. A Kínai Központi Televízió (CCTV) ezen a napon bejelentette, hogy felfüggeszti az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) elõszezonjának közvetítését az országban. Az ügy hátterében az áll, hogy Daryl Morey, a Houston Rockets általános igazgatója négy nappal korábban megosztott egy képet a Twitteren (azóta már törölte), amiben a kínai kormány ellen tüntetõ hongkongi tömeg melletti kiállásra szólított fel. MTI/AP/Mark Schiefelbein Fotó: Mark Schiefelbein

Október 6-án négyszavas, kurta Twitter-üzenetet lőtt ki a kibertérbe Daryl Morey, a Houston Rockets NBA-kosarasklub vezérigazgatója. „Fight for Freedom. Stand with Hong Kong”. Harcoljatok a szabadságért, veled vagyok, Hongkong. Bár egy órán belül levették a posztot, és Tilman Fertitta, a Rockets tulajdonosa sietett közölni, hogy alkalmazottja magánvéleményt fogalmazott meg, a baj már megtörtént. A fogkrémet nem lehetett visszagyömöszölni a tubusba.

Eközben a Los Angeles Lakers és a Brooklyn Nets kosarasait szállító repülőgép éppen tizennégy és fél órás légi útját rótta Los Angeles és Sanghaj között, valahol a Csendes-óceán fölött. Amikor a gép felszállt Kaliforniából, még minden a legnagyobb rendben volt, LeBron James és társai vidáman taglalták az olyannyira várt, az 1,3 milliárdos országban a CCTV állami tévétársaság és a Tencent internetóriás által a hagyományos televíziós csatornákon és egyidejűleg online is közvetítendő két bemutatómérkőzés esélyeit. A gépen nem volt wifikapcsolat, így a játékosoknak fogalmuk sem lehetett arról, mi várja őket a világ negyedik legforgalmasabb légikikötőjében, a Sanghaj–Putungi repülőtéren.

Amikor a meglepően hosszú és alapos útlevélvizsgálat után kijöttek a várócsarnokba, Adam Silver, az NBA nagyfőnöke éppen nemzetközi sajtóértekezletet tartott Tokióban – úton Sanghaj felé megállt a japán fővárosban –, és reménytelen kísérletet tett a földkerekség egyik legjövedelmezőbb sportvállalkozása története legsúlyosabb botrányának elsimítására. Csakhogy az ellentmondás egy amerikai számára feloldhatatlan.

Egyes számítások szerint az NBA-nak a kínai piac évi ötmilliárd dolláros bevételt jelent, ugyanakkor ott vannak a hagyományos amerikai értékek, amelyek közül a szólásszabadság a legfontosabb, ahogy azt az Egyesült Államok alkotmányának oly sokszor idézett egyes számú módosítása, a nevezetes First Amendment is leszögezi.

Silver megpróbált fából vaskarikát faragni, és egyfelől hangsúlyozni, hogy Morey Twitter-üzenete szigorúan magánvélemény, másfelől egyértelművé tette, hogy a szólásszabadság korlátozása, pláne Morey bármiféle szankcionálása, megbüntetése elképzelhetetlen, erre ne is számítson a pekingi adminisztráció.

A kormány válasza gyors volt és kíméletlen. A CCTV állami tévétársaság közleménye így szólt: „Elítéljük Adam Silver nyilatkozatát, amellyel a szólásszabadságra hivatkozva védelmébe veszi Morey szavait. Meggyőződésünk, hogy minden olyan vélemény, amely kétségbe vonja egy ország szuverenitását és megpróbálja megingatni társadalmi stabilitását, kívül esik a szólásszabadság keretein.” A CCTV egyszersmind törölte műsorából a két bemutató mérkőzés tervezett sugárzását, a találkozók kínai szponzorai pedig egytől egyig visszamondták szerződéseiket.

Amikor a becsekkolás után LeBron James és játékostársai kinéztek luxusszállodájuk, a Ritz-Carlton Shanghai ablakán, sokkoló látvány fogadta őket. A szemközti bevásárlóközpont faláról a munkások éppen letépték James hatalmas, tíz méter magas képmását. Az összes, az NBA-meccseket népszerűsítő megaposzter ment a kukába.

A két mérkőzést – az elsőt Sanghajban, a másodikat Sencsenben – azért lejátszották, de teljes médiacsendben, tévéközvetítés – és értelemszerűen az ezeket kísérő reklámok – nélkül. Sanghajban a tizenhatezer néző mindegyike egyforma kis kínai zászlót lobogtatott – nyilván nem otthonról hozták magukkal –, a sencseni meccs után pedig, amikor a szakadó szubtrópusi zápor miatt másfél órát volt kénytelen vesztegelni a kifutópályán a küldöttséget Los Angelesbe szállító repülőgép, az egyik játékos félkomolyan megjegyezte: „A kínai kormány kontrollja annyira kiterjed az élet minden területére, hogy még azt is el tudták intézni, hogy most csapjon le a repülőtérre a monszun.”

Nem is tévedett olyan nagyot. Bár a világ legnépesebb, és az Egyesült Államok után a második legnagyobb GDP-t termelő szuperhatalma egyfajta sajátos kapitalizmus keretei között állítja elő nemzeti jövedelmét, a Kínai Kommunista Párt befolyása totális és megkérdőjelezhetetlen. És Peking azt sem tűri el, hogy bárki is kétségbe vonja fennhatóságát az anyaország kebelébe 1997-ben visszatért Hongkong felett – még ha bizonyos függetlenséget 2049-ig élvez is az egykori brit koronagyarmat.

Így aztán a Morey-üzenetnek drámaiak voltak a következményei. Azt tudni kell, hogy a Houston Rockets azért is különleges klub kínai szempontból, mert az első kínai NBA-játékos, Jao Ming egész pályafutását a texasi franchise alkalmazottjaként játszotta végig, és Ming jelenleg a Kínai Kosárlabda-szövetség elnöke. A kínai szövetség minden kapcsolatot megszakított a houstoni franchise-zal.

De ez csak a jéghegy csúcsa. Úgy tűnik, a Tencent – Kína legnagyobb IT-társasága – felbontja az NBA-vel nyáron megkötött, öt évre szóló, ötszázmillió dolláros szerződését a mérkőzések internetes közvetítésére. Felmérések szerint az NBA-meccseknek ötszázmillió nézőjük volt Kínában. Volt… A Nike – amelynek arca, első számú reklámembere éppen LeBron ­James – 37 milliárd dolláros évi forgalmának legalább negyedét a kínai piac adja. Most mindez veszélybe került, a botrány kirobbanása óta drámaian visszaestek az eladások az ázsiai országban.

Az NBA globális sport- és üzleti birodalom, a harminc klub/franchise értéke egyenként átlagban kétmilliárd, összesen hatvanmilliárd dollár. Az NBA mint üzleti vállalkozás tavaly nyolcmilliárd dollárnyi bevételt generált. Ugyanakkor Kína GDP-je 12,24 billió (!) dollár. Nem azonos dimen­ziók. Silver három napja lógó orral volt kénytelen bejelenteni: a liga súlyos anyagi veszteségeket szenvedett már eddig is a Morey-tweet következményeképpen. Morey megbüntetése azonban továbbra sem jöhet számításba, a szólásszabadság szent.

Ugyanakkor az éremnek van egy másik oldala is. A kosárlabda, az NBA leírhatatlanul népszerű Kínában. Amíg az emberek a meccseket nézik, addig sem foglalkoznak politikával. A sport egyfajta biztonsági szelep a világ legnagyobb kommunista országában. És a vezetés is pontosan tudja, hogyha a szelepet elzárják, a belső nyomás könnyen robbanásig fokozódhat.