Karácsony nem környezetvédő

Karácsony Gergelynek nem sok köze van a környezetvédelemhez. Sokaknak ez világossá vált már az első száz napja után is, de vélhetően nem várhatunk ebben a tekintetben később sem komolyabb változást.

Budapest, 2019. november 27. Karcsony Gergely fpolgrmester a Fvrosi Kzgyls lsn a Vroshza dsztermben 2019. november 27-n. MTI/Koszticsk Szilrd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Karácsony Gergelynek nem sok köze van a környezetvédelemhez. Sokaknak ez világossá vált már az első száz napja után is, de vélhetően nem várhatunk ebben a tekintetben később sem komolyabb változást. Egyik első intézkedéseként kihirdette például a klímavészhelyzetet, de már most látható, hogy ez csupán egy lózung egy tökéletesen alkalmatlan ember szájából.

Ez a lépés egyelőre nem volt jó másra, mint arra, hogy elkezdjék vegzálni a kerületeket, dolgozzanak ki haladéktalanul részletes cselekvési tervet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Karácsony tehát egy laza tollvonással tehermentesítette is magát a feladatok nagy része alól.

Pedig Budapesten tényleg elviselhetetlen a levegő minősége, ezért a fővárosiak körében egyre több a rákos megbetegedés és az asztma, ami valóban tarthatatlan. Jelenleg azonban még a levegő minőségét mérő berendezések sem megbízhatók mindenhol, elavultak és korszerűtlenek, ráadásul kevés is van belőlük ahhoz, hogy teljes legyen a kép a fővárosról.

Karácsonynak tehát, ha igazi környezetvédő lenne, az első intézkedései között ezt a mérőhálózatot kellett volna rendbe tennie, hogy pontos adatokat kaphasson arról, mekkora a baj, és ennek orvoslására milyen mértékű beavatkozásra van szükség. Nem tette. Ahhoz viszont volt képe, hogy miközben azt sem tudja pontosan, mekkora a levegőszennyezettség bejelentse: a dízelautókat ki akarja tiltani a fővárosból. Ezzel akarja ugyanis igazolni az elkötelezettségét a klímavédelem mellett, pedig ő is tudja, hogy a gyakorlatban ez rövid távon aligha megvalósítható.

Ha nem csak hazudozna, és Karácsony tényleg ki akarná tiltani a szennyező autókat Budapestről, nem azonnal ezzel kezdte volna. Ezt a lépést ugyanis egyetlen városban sem tehették meg kellő előkészítés nélkül. Ha Karácsony komolyan gondolja a dízelautók kitiltását, azzal kellett volna kezdenie, hogy a mérőhálózat ügyében megtett intézkedések mellett, a BKV vezetőivel az oldalán haladéktalanul tárgyalásokat kezd a MÁV-val.

Mégpedig arról, hogy a fővárosba érkező járatok döntő többsége álljon meg a budapesti vasútállomásokon, és vegye fel az embereket. Azoknak ugyanis, akik nem tudnak autó­val közlekedni a belvárosban, valahogyan mégis el kell majd jutniuk a munkahelyükre, és erre az egyik leggyorsabb megoldás a vasút. Jelenleg viszont a vasúttársaság ebben ellenérdekelt, hiszen a főváros közigazgatási határain belül a vonatokon BKV-bérlettel lehet utazni, így az ebből származó bevétel nem a MÁV kasszájába kerül.

Ha Karácsony komolyan gondolná, hogy kitiltja a szennyező gépjárműveket a fővárosból, az elmúlt száz napban azt is megvizsgálta volna, milyen lehetősége van a BKV-nak a bérletek árának jelentős csökkentésére, de ebből sem lett semmi.

Még azt az ígéretét sem tudta betartani, hogy a 14 év alattiaknak ingyen lesz a közösségi közlekedés. Sőt a reklámbevételek politikai célú megvágásával még évi 1,7 milliárd forintos veszteséget is okozott a fővárosi közlekedési társaságnak.

Ha Karácsony komolyan gondolja a klímavédelmet, azonnal tárgyalásokat kellett volna kezdenie a BKV-dolgozók béremeléséről és a géppark korszerűsítéséről is, mert e nélkül fenntarthatatlan lesz a fővárosban a megfelelő színvonalú közösségi közlekedés.

Sürgős intézkedéseket kellett volna hoznia a fonódó villamoshálózat azonnali bővítése érdekében, mert ennek elmaradása esetén gyakorlatilag dugókba kényszerítenek, és elzárnak egyes külső városrészeket a belvárostól. Azonnal pályázatokat kellett volna kiírni ehhez kapcsolódóan P+R parkolók létesítésére, ahol az autók biztonságosan és ingyen parkoltathatók.

Karácsony ígéretei között szerepel az is, hogy a klímavészhelyzet miatt nem szüntetnek meg meglévő zöld területeket, hanem jelentősen növelik ezek mértékét Budapesten. Közölte azt is, hogy ennek érdekében minden születendő csecsemő után egy facsemetét ültetnek majd a fővárosban. Szép és nemes gondolat. A baj csak az, hogy egyelőre nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy hány gyermek született az elmúlt száz napban, és ennek örömére hány fát ültettek el.

Valószínűleg egyet sem. Eközben pedig igyekeznek majd ebben az ügyben is a kerületekre hárítani a felelősséget: a tervek szerint a nyakukra ültetnek majd egy főkertészt vagy „városi táj­építészt”.

Karácsony látszatintézkedésekben gondolkodik tehát akkor is, ha a zöld területek védelméről van szó. Ehhez nem a Városháza parkolójában kell feltörni a betont vagy a Liget-projektet kell leállítani, ahol a tervezők szerint több fa lenne a beruházás megvalósítása után, mint volt azelőtt. És nem a római-parti gátépítésről kellene szónokolni, ami amúgy sem valósítható meg, ha tiltakozik ellene a lakosság.

Ehelyett azonnali hatállyal el kellett volna rendelni, hogy készüljön a fővárosnál egy naprakész, nyilvánosan hozzáférhető, egységes és folyamatosan frissített fakataszter. És kötelezni minden városi vezetőt arra, hogy fák esetleges kivágásának tervét és indokát is ismertessék. Így megakadályozható lenne sok felesleges garázdálkodás és beépítés.

És ha már a beépítéseknél tartunk, említsük meg Karácsony legnagyobb ostobasá­gait is. Az új főpolgármester, miközben a fővárosi lakosság egészségéért aggódik, nekiment azoknak a beruházásoknak, amelyek az egészségmegőrzésről és a hatékonyabb gyógyításról szólnak. Megakadályozta volna az atlétikai stadion építését, ami nemcsak egy világbajnokságról szól, hanem arról is, hogy népszerűsítse az egészséges életmódot az egész világon a gyermekek körében.

Ő és elvbarátai megfúrták a szuperkórházak építését is, ahol világszínvonalon és jóval nagyobb számban lennének képesek ellátni a főváros és az agglomeráció betegeit. Nem tett semmit az ellen sem, hogy megszűnjenek a fővárosban az indokolatlan gigaépítkezések, hogy ne épüljenek plázák, logisztikai központok, irodaházak, amelyek csak újabb autó- és teherautóforgalmat generálnak, nem beszélve a káros társadalmi hatásokról.

A Karácsony Gergely környezetvédelmi elkötelezettségét igazolni kívánó demonstrációk közül a legszemérmetlenebb azonban az, hogy néha úgy tesz, mintha biciklivel járna. Tudja azonban, hogy ehhez a fővárosban még mindig nem tökéletesek a feltételek.

Az elmúlt száz nap intézkedései között egy szót sem hallottunk arról, hogy lépéseket tettek volna a külvárosi területek és a belváros közötti kerékpáros-kapcsolatok fejlesztéséért. Ahogyan arról sem, hogy elindítottak volna egy programot biztonságos kerékpártárolók építésére.

Budapesten ugyanakkor számos olyan terület van, ahol azonnali hatállyal el kell kezdeni a talajszennyezés felszámolását, pél­dául a régi gyárterületeken, a rozsdaövezetekben. Nem tudni viszont, hogy erről kezdeményezett-e tárgyalásokat valaki a kormánnyal a Karácsony-féle szupercsapatból.

Örvendetes ígéretnek tűnt az is, hogy az új fővárosi vezetés fűtési támogatást ad a rászorulóknak, de úgy tűnik, ezt sem gondolták át alaposan. A támogatás ugyanis nem szolgálhatja azt, hogy a vegyes tüzelésű kazánokat azonnal mindenki átállítsa a gázról a fatüzelésre vagy izzítsa a kis kályhákat, mert ezzel brutálisan növelik a szén-dioxid-kibocsátást.

Az intézkedés bevezetése előtt, a politikai érdeket félretéve, nagy erőkkel csatlakozni kellene a kormány Fűts okosan! kampányához és folytatni kellene az épületek energiahatékonyságát célzó korszerűsítéseket is.

Karácsony azonban láthatóan nem ezekkel a problémákkal foglalkozott az elmúlt időszakban. A legfontosabb számára nem a város rendbetétele volt, hanem a pozíciók osztogatása. A főpolgármesteri szakértelemről egyébként pedig mindent elárul, hogy a BKV Vasúti Járműjavító Kft. felügyelőbizottságában a gyurcsányista kvízmester, Vágó István is helyet kaphatott.

Nem a város megtisztítása volt fontos tehát, hanem a politikai tisztogatás.