A honvédelem nemzeti ügy

Ismét hazugságoktól és csúsztatásoktól hemzsegő cikket közölt a 168 Óra a Magyar Honvédségről. A szélsőségesen balliberális lap „szakértője” újból Kovács Gyula volt.

Már az elmúlt hetekben is megnőtt a migrációs nyomás. A Magyar Honvédség katonái is újra őrzik a határt Röszkénél Fotó: MTI/Rosta Tibor

Lenullázott haderő – Eszközbeszerzések civil kontroll nélkül címmel – a múlt év végi Fegyvervásárlás kontroll nélkül című fake news után – ismét hazugságoktól és csúsztatásoktól hemzsegő cikket közölt a 168 Óra a Magyar Honvédségről. A szélsőségesen balliberális lap „szakértője” újból Kovács Gyula nyugállományú alezredes, sértett és levitézlett egykori katonatiszt volt. Hiába, no, madarat tolláról…

Politikai krédó vagy katonai szakértelem?

Rögtön a felütés hazugság, amely Vadai Ágnesnek, Gyurcsány Ferenc táskahordozójának és egykori honvédelmi politikai államtitkárának korrupciós vádjait idézi: „A billiós nagyságrendű beszerzések fölött érdemi kontrollt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága sem gyakorolhat.” Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti, illetve a nemzetbiztonsági bizottsága beszámoltatási, engedélyezési és ellenőrzési, az országgyűlési képviselők pedig tájékoztatáskérési és betekintési jogkörrel rendelkeznek. Így ezzel a politikai blöffel szemben az az igazság, hogy a kormány és a honvédség folyamatosan informálja a haderőfejlesztés fejleményeiről az Országgyűlést. Erről a jegyzőkönyvek is hitelesen tanúskodnak. A héten például a szakbizottság zárt ülésén számoltunk be a határvédelemmel kapcsolatos legutóbbi fejleményekről. Ennek során a hatvanfős migránstámadásról és annak visszaveréséről szóló titkos tájékoztatást is megkapták mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők. Egyébként Kovács „szakértő” úr az interjú elejétől a végéig felületességét, hozzá nem értését, politikai elkötelezettségét és ezzel összefüggő rosszindulatát bizonyítja. A tényeket, az adatokat nem veszi figyelembe, nem ismeri vagy meghamisítja. Egyetlen politikai cél vezérli: hogy minél rosszabb színben tüntesse fel a kormányt és a honvédséget. Ha egy nyugalmazott katona beszáll a pártpolitikai küzdelembe, legalább arra figyelhetne, hogy a hadsereget ne rángassa bele, a volt bajtár­sait ne ócsárolja, főleg ne minden alap nélkül.

2020: rekordnagyságú honvédelmi költségvetés

Kovács azt a kormányt, honvédelmi minisztert és kormánybiztost támadja, akikről korábban még ezt mondta: „Benkő Tibort irigylem, mert a Győri program óta nem volt ennyi pénz a haderőre.” És való igaz, idén rekordnagyságú a honvédelemre fordítható költségvetési forrás: 619 milliárd forint, aminek több mint 30 százaléka, 216 milliárd költhető fejlesztésre. Az összeg a GDP 1,17 százaléka, 2024-re pedig elérjük a kétszázalékos NATO-elvárást. Már sokszor leszögeztük, hogy a Magyar Honvédség eszközbeszerzéseit mindig a magyar érdekek, a katonák szakmai szempontjai és a magyar gazdaság fejlesztésének lehetőségei határozzák meg. Benkő Tibor miniszter egy négycsillagos tábornok, tudományos fokozattal, amerikai és orosz vezérkari akadémiai végzettséggel. Ő volt a honvédség leghosszabb ideig szolgáló vezérkari főnöke. Maróth Gáspár kormánybiztos az ország gazdasági és biztonsági érdekeit kiválóan és hatékonyan képviselő szakember. A honvédséget tudatosan és módszeresen tönkretevő balliberális ellenzéknek pontosan az a baja velük, hogy sikeresen és eredményesen végzik haderőfejlesztési munkájukat. Mindezt az Országgyűlés és a kormány által felhatalmazva és ellenőrizve. Azért támadják őket és rajtuk keresztül Orbán Viktor miniszterelnököt, mert elhatároztuk, hogy a térség legmodernebb és legütőképesebb haderejévé tesszük a Magyar Honvédséget.

Zrínyi 2026

A nyugalmazott alezredes most azt állítja sommásan: „A Zrínyi 2026 projekt első három éve eltelt, szinte semmi változást nem eredményezett.” Azt neki is tudnia illene, hogy a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program egy dinamikus nemzeti hadseregépítési terv, amellyel folyamatosan igazodunk a változó világ újabb és újabb biztonsági kihívásaihoz.

A NATO legutóbbi ülésén a főtitkár a védelmi szövetség legnagyobb kihívásai közé sorolta a kiber- és hibrid hadviselés mellett a migrációt és a terrorizmust. Egyébként a NATO és az EU védelmi elképzeléseivel összefüggésben készítettük el az új nemzeti biztonsági stratégiánkat, amit ráépülve követ a katonai stratégia. Az összes képességet újjáélesztjük, amit 2010 előtt Kovács alezredes elvtársai felszámoltak. Gondolhatna itt egykori fegyvernemére is, a tüzérség jelképes szintre züllesztésére, többek közt a pécsi tüzérdandár felszámolására. Vagy éppen a Gyurcsány által Iraknak ajándékozott hetvenhét T–72-es harckocsira is. Mi az elkövetkező 20-30 évre koncentrálunk, a katonai képességeink XXI. századiak kell hogy legyenek. Kiemelném a világ legjobbjának tartott Leopard 2A7+ harckocsikat, a PzH 2000-es önjáró lövegeket, a H145M és H225M helikoptereket és a Carl Gustaf M4 páncéltörőket.

A legnagyobb fegyvertény – függetlenségünk fokozója –, hogy visszahoztuk Magyarországra a kézifegyvergyártást, erre igazán büszkék lehetünk. Kiskunfélegyházán már gyártjuk a cseh CZ (Česká Zbrojovka) gyár licence alapján a szintén világszínvonalú Bren 2 gépkarabélyokat, a Scorpion EVO géppisztolyokat és a P–09 és –07 jelű maroklőfegyvereket, amelyekkel a honvédeket, rendőröket, börtönőröket és a pénzügyőröket is fel fogjuk szerelni. A magyar állam megvásárolta a brit–osztrák Hirtenberger Defense Systems nevű hadiipari gyárat. Hamarosan mi, magyarok, a britek, franciák és németek mellett tulajdonrészt szerzünk az Airbus helikoptergyártó ágában, hiszen Gyulán közösen megépítjük és működtetjük azt az óriás üzemet, amelyben a világ valamennyi Airbus helikopterének forgóalkatrészét fogjuk előállítani. S mindezt transzparensen, polgári kontroll mellett, a magyar választók – köztük az országgyűlési képviselők és katonai szakértők – szeme előtt tesszük.

Budaörsön egy háromnapos honvédelmi hétvégén több mint hetvenezer ember személyesen is megnézhette, sőt kézbe is vehette, ki is próbálhatta az új honvédségi technikát. Kovács Gyula a Védelmi Beszerzési Ügynökségről (VBÜ) tett hamis állításaival bizonyítja, hogy fogalma sincs egy ilyen – nemzetközi példákon alapuló – szervezet működéséről. Pedig a VBÜ a még átláthatóbb és hatékonyabb védelmi-biztonsági rendszer alapja.

Az Irakban szolgáló magyar katonák helyzete

Az iraki misszióval kapcsolatban is teljes a zűrzavar a „szakértő” fejében és teljes a rosszindulat a szívében.

A kormánynak – vele ellentétben – nem a hangulatkeltő félretájékoztatás, hanem az Irakban állomásozó magyar katonai kontingens biztonsága és a honvédség megbízhatósága a legfontosabb. A Magyar Honvédség minden lehetséges forgatókönyvre felkészült. Megvannak a terveink és a képességünk a légi és a szárazföldi evakuálásra egyaránt. A nemrég beszerzett többcélú szállítógépeink – két A319-es Airbus és két Dassault Falcon 7X – erre a műveletre is tökéletesen alkalmasak, és azokkal együtt készültségben vannak a különleges erőink is.

A Magyar Honvédség Parancsnoksága folyamatosan tartja a kapcsolatot az ottani NATO- és nemzetközi parancsnokságokkal. A Külügyminisztériummal, a hírszerzéssel közösen és naprakészen gyűjtik az információkat, elemzik a helyzetet. Még egy magas rangú katonát – Sándor Zsolt dandártábornokot, törzsfőnökhelyettest – is kiküldtünk, hogy a helyszínen személyesen tájékozódhasson. Ő azóta már a sajtónyilvánossággal is megosztotta kint szerzett, megnyugtató tapasztalatait. A magyar katonák önként vállalva, jól képzetten, a legjobb felszereléssel ellátva mentek Kurdisztánba, ahol továbbra is végzik feladataikat.

Kovács azt állítja, hogy kétszeresére emeltük az iraki létszámot. Ez megint csak óriási félreértés vagy szándékos ferdítés. Egykutya! Ezért javaslom, hogy alaposabban tanulmányozza a 49/2019. számú OGY-határozatot: „Az Országgyűlés hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Magyar Honvédség az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletek elősegítése érdekében, partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, őrző-védő és csapatkísérő feladatoknak az Iraki Köztársaság területén történő ellátására egy, legfeljebb 200 – váltási időszakban 400 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst (a továbbiakban: kontingens) állomásoztasson.”

A váltási időszakra – ez legfeljebb 12-14 nap – meghatározott létszámkeret a kitelepített (váltó), valamint a hazautazó (leváltott) kontingens összességére vonatkozik. Az Országgyűlés tehát nem adott, a kormány pedig nem kért felhatalmazást a létszám megduplázására.

A honvédség irányítása és létszáma

A minisztérium és a honvédség irányításának tavalyi szétválasztása is csak Kovács úr fejében kelt feszültséget. Ugyanis a Magyar Honvédség Parancsnokságának (MHP) felállításával a katonai döntéshozatal gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá vált. A parancsnok – a miniszter szabta keretek között – szakmai kérdésekben megnövekedett hatás- és felelősségi körrel rendelkezik, a katonai szervezeteket közvetlenül, áttétel nélkül irányítja. Megszűnt az Összhaderőnemi Parancsnokság, így eggyel csökkent a vezetési szintek száma. Az meg már a 168 Óra „szakértőjének” teljes tájékozatlanságát mutatja, hogy az új szervezetben nem találta meg a felderítő csoportfőnököt. Pedig van ilyen. Ő az, aki a mindennapi tevékenységét az MHP keretein belül – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat szervezeti elemeként – látja el, így biztosítva a naprakész hírszerzési információkat.

Az Országgyűlés minden jogszabályi feltételt megteremtett ahhoz a célhoz, hogy az évtized második felére harmincezer hivatásos és húszezer önkéntes tartalékos honvédünk legyen, illetve a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból és a hadkötelezettség ötven évre emeléséből, a hadkötelezettek dokumentálásából adódóan, egy esetleges különleges jogrend esetén készen álljunk hazánk függetlenségének és a magyarok biztonságának, szabadságának megvédésére. Kovács úr ezt a szándékot, ezt az alkotmányos kötelezettséget gúnyolja ki, ferdíti el. Szerinte Gyurcsány–Vadai tizenhét tartalékosa többet ért, mint a mostani kilencezer. És közben „Horthy-nosztalgiának” nevezi a két világháború magyar katonai hőseiről és polgári áldozatairól való megemlékezéseket. Igazi kommunista-gyurcsányi tempó.

Véleményünk szerint a nemzeti emlékezet a honvéd hősök és az ártatlan áldozatok sírjánál kezdődik. Gyermekeink elé őket, a hazájukért életüket áldozókat kell példaként állítani. Büszkék lehetünk arra, hogy a kormány a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai iránymutatása alapján kétmilliárd forinttal támogatta a Magyarországon fellelhető első világháborús hadisírok rendbehozatalát. A temetőket fenntartó önkormányzatok és egyházak 308 pályázat keretében 23 970 hadisírt, 148 emlékművet, hét emlékparkot, hat művészeti alkotást és tizenöt kriptát vagy mauzóleumot újítottak fel. Most, a 75. évfordulón pedig a második világháborús hadisírok méltó felújításának ügyével fog hasonló szellemben foglalkozni a katonai emlékezetpolitika.

Most szép lenni katonának…

A honvédség ismét kivívta az emberek tiszteletét, a hazai társadalomban megint van becsülete a mundérnak. Híre van annak, hogy honvédeink a rendőrökkel együtt emberségesen, de nagyon elszántan és határozottan védik a határainkat, kint tartják a migránsokat. Az emberek ma felnéznek a katonákra. Ezt abból is le lehet szűrni, hogy egyre többen vállalnak önkéntes tartalékos szolgálatot és egyre nagyobb az érdeklődés a katonai pálya iránt.

A magyar kormány elismeri és megbecsüli a haza fegyveres szolgálatát. Ezt fejezzük ki akkor, amikor erősítjük a katonai képességeket, korszerű és megbízható fegyvereket adunk katonáink kezébe, javítjuk a szolgálati körülményeket, folyamatosan emeljük az illetményeket és bevezetjük a háromévenként kötelezően járó hathavi fizetésnek megfelelő fegyverpénzt. A honvédelem nemzeti ügy.

A szerző miniszterhelyettes, Honvédelmi Minisztérium