A világjárvány identitása

Az óvintézkedésekhez kéne tartoznia, hogy anyanyelvükön tájékoztatják a nemzeti kisebbségeket.

Bukarest, 2020. prilis 7. Jrkelket ellenriznek rendrk Bukarestben 2020. prilis 6-n. A koronavrus-jrvny miatt bevezetett rendkvli llapotot egy hnappal meghosszabbtjk Romniban. MTI/EPA/Robert Ghement Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

A kiélezett helyzetekre adott eltérő válaszintézkedések minősítik azt a közösséget, amelyik kitalálta, bevezette azokat. A kínai kommunista vezetésnek a járvány kezdeti szakaszában tanúsított elnyomó, represszív hozzáállása, ahogy igyekeztek a járványveszélyre figyelmeztetni akaró orvosokat elhallgattatni, méltán generálhat képzettársítást a csernobili atomkatasztrófáról a végletekig hazudó és ködösítő szovjet vezetéssel. Másik oldalon ugyanakkor Tajvan joggal büszke a kínai fősodortól eltérő védekezési stratégiájára, melynek révén a közösségi élet jelentősebb korlátozása nélkül sikerült kordában tartania a járványt.

Mindezért pedig követelik az egészségügyi világszervezet, a WHO elismerését is, pél­dául úgy, hogy az ő járványügyi adataikat kezeljék külön a kínai adatoktól. A Tajvannak a Kínán belüli státusával kapcsolatos évtizedes jogvitában épp a WHO relációjában sikerült látványos elmozdulást elérnie Tajpejnek. A SARS-járvány kapcsán kifejtett lobbitevékenységnek köszönhetően ugyanis 2009 óta meghívásos alapon részt vehet a WHO közgyűlésén „kínai Tajpej” név alatt. Tekintve, hogy ehhez fogható nemzetközi előrelépést azóta sem sikerült elérniük, így Tajvannak új, identitásképző tényezővé vált a koronavírus elleni küzdelem mint a nemzetközi elismerés eddigi legsikeresebb momentumának továbbfejlesztését magában hordozó lehetőség.

A mostani rendkívüli helyzetben a kulturális és civilizációs beágyazottság is reflektorfényt kap. Alaposan felbolydult annak az evangélikus közösségnek a hitélete, melynek tagjai 2020. február 17. és 21. között, szokásukhoz híven, egy elzászi kisvárosban, Mulhouse-ban gyűltek össze dicsőíteni teremtőjüket. A francia hatóságok kontaktkutatásai alapján ez az egy vallási találkozó több mint 2500 megbetegedéshez vezetett eddig, ebből tizenhét halálos kimenetelű volt. A gyülekezet tagjai tudtukon kívül Franciaország minden szegletébe elvitték a vírust, Korzikától Francia Guyanáig.

A közvéleménytől emiatt kapott stigma mellett e gyülekezet tagjainak azt is fel kell majd dolgozniuk valamilyen módon, hogy vallásuk jóhiszemű gyakorlása öntudatlanul és akaratlanul felebarátaik megbetegedését, illetve halálát is maga után vonta.

A környező országokban is igyekeznek a bizonytalan körülményeket a járt út biztonságával élhetőbbé tenni. Románia esetében ez a törekvés a kulturális erőfölény demonstratív megélésében ölt testet. A szolidaritást és közösségi kohéziót erősítendő a Román Honvédelmi Minisztérium háborús hangnemben buzdította március 16-i Facebook-bejegyzésében az ország valamennyi lakosát, hogy függesszék ki az ablakokba, erkélyekre, az autóba, a munkahelyen vagy más nyilvános helyre a román zászlót.

Az egzisztenciá­lis szorongás további enyhítésére Ion Marcel Vela belügyminiszter március 28-án rendeletet adott ki arról, hogy a szükségállapot ideje alatt a román himnuszt kell sugározni a szolgálatot teljesítő rendőrség, csendőrség, valamint határrendészeti egységek járműveiből minden szombat és vasárnap délután 17 és 21 órakor az ország egész területén.

A járvány megfékezésére irányuló intézkedésekről elmondható, hogy ezekről csak a többség nyelvén érhető el tájékoztatás, így például a romániai állampolgárok által ingyen hívható zöldszámon nem lehet magyar nyelven érdeklődni. Ha valaki megkísérel magyar nyelven is tájékoztatni, az úgy járhat, mint a sepsiszentgyörgyiek, ahol a román hatóságok bűnvádi eljárást indítottak március végén ismeretlen tettes ellen, amiért a település polgármesterének megbízásából a helyi rendőrség egyik autója hangosbemondón román és magyar nyelven is azt az üzenetet közvetítette a 75 százalékban magyarlakta, székelyföldi város lakosságának, hogy maradjanak otthon.

A kulturális felsőbbrendűségi tudat és az államnyelvek primátusába vetett hit ­Európa több országában megújult erővel hagyja figyelmen kívül, hogy a szükségállapot körülményei közepette, járvány idején is kötelező a kisebbségek nyelvi jogait biztosítani, illetve hogy az óvintézkedéseknek részét kellene képeznie, hogy anyanyelvükön tájékoztatják a kisebbségi nyelveket beszélőket.

A járvány elvonultával meg fogjuk tudni, hogy a koronavírus hatására lokalizáltabbá, fenntarthatóbbá válik-e gazdálkodásunk a termelési láncok rövidebbé tételével, vagy hogy például Velence lakói közpolitikai döntésekkel is meg fogják-e óvni azt a jelenlegi állapotot, hogy az intenzív turizmus kárára ugyan, de lagúnáikban jelentősen javult a vizek tisztasága. A fentebb említett esetek arról tesznek tanúbizonyságot, hogy identitásunk bizonyos részei kellően mélyen gyökereznek személyiségünkben, hogy azokat még egy világjárvány sem formálja át alapjaiban.

A szerző külügyi megbízott, Székely Nemzeti Tanács