Válságkezelés akkor és most

Végtelenül pofátlan, ahogy Gyurcsány és követői próbálják hazugságaikkal megtéveszteni a magyar embereket.

Érdemes újra és újra felidézni, hogy a vagyonához rablóprivatizáció révén jutott hozzá Fotó: Havran Zoltán

A Gyurcsány–Bajnai kormányok bérbefagyasztást valósítottak meg a közszférában, az Orbán-kormány bértámogatást ad a magánszférában a leginkább rászorulóknak. A Gyurcsány–Bajnai kormányok idején nem volt olyan év, amikor a költségvetés hiánya ne haladta volna meg jóval a 3 százalékot, az Orbán-kormány ellenben eddig minden évben 3 százalék alatt tartotta a költségvetési hiányt és a jelenlegi válság évében is 3 százalék alatt kívánja tartani. A Gyurcsány–Bajnai kormányok megszüntették a családi kedvezményeket, az otthonteremtési kedvezményeket, a kedvező lakáshiteleket. Az Orbán-kormány a jelenlegi válság idején is a családok megvédését tartja az egyik legfontosabb feladatának, ezért fenn kívánja tartani az eddig hozott családvédelmi intézkedéseit.

A Gyurcsány–Bajnai kormányok növelték az adókat (szja, áfa, jövedéki adó) és a nyugdíjkorhatárt 65 évre emelték. Az Orbán-kormány viszont jelentős mértékben csökkentette az adó- és járulékterheket. A Gyurcsány–Bajnai kormányok hatszáz milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, ezzel az összeomlás szélére sodorták a betegellátást, valamint eladósították a kórházak többségét. Tizenhatezer kórházi ágyat szüntettek meg, gyakorlatilag befagyasztották az egyébként is igen alacsony béreket az egészségügyi ágazatban. Az Orbán-kormány béremelések sorát hajtotta végre már eddig is, és most a válságra való tekintettel jelentős jutalmat, bruttó 500 ezer forintot és további béremeléseket kíván kifizetni az ágazatban dolgozóknak.

Egyetlen olyan év sem volt 2002 és 2010 között, amikor csökkent volna a munkanélküliség. A 2010 előtti időszakban a magyar munkaképes korúak kevesebb mint hatvan 60 százaléka dolgozott csupán. Ezzel ekkor Magyarországon volt a legalacsonyabb a foglalkoztatás színvonala az Európai Unióban. Míg 2008-ban az EU adott közvetlen támogatást a kormányoknak, most semmi ilyesmiről nincs szó.

A Gyurcsány–Bajnai kormányok a válságkezelésük legfőbb intézkedéseként azonnal feladták az ország szuverenitását és nemzetközi szervezetekhez, az IMF-hez, a Világbankhoz és az EU-hoz szaladgáltak pénzügyi támogatásért. Magyarország történelmének mindeddig legnagyobb hitelét vették föl, és számos, az országra nézve megalázó feltételt fogadtak el. Jellemző, hogy a 2008-as gazdasági válság magyarországi begyűrűzését követő 19. napon a Gyurcsány-kormány máris kénytelen volt külső segítséget kérni, mert nagyon gyenge lábakon állt a magyar gazdaság.

A lakosság devizahitelei és az államadósság szerkezete (a mostanihoz képest jóval magasabb aránya a devizában lévő államadósságnak) szintén kényszerpályára állította a magyar gazdaságot. Az akkori válság idején a forint megközelítőleg 50 százalékot romlott és a korábbi 200-220-as szintről egészen 317 forintig esett az euró árfolyama. Az Orbán-kormány fizette vissza a Gyurcsányék által felvett 20 milliárd eurós gigahitelt. Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon nem a veszteségeket minimalizálta, hanem a megszorító-csomagok sorozatával tovább mélyítette a válságot, ezért a gazdaság a szükségesnél jóval lassabban és csak később volt képes talpra állni, mivel a vállalkozásoknak csak nagyon drágán volt lehetősége a fejlődésre és a munkahelyek számának növelésére.

A Gyurcsány–Bajnai-féle válságkezelés mindvégig a hitelfelvételre és megszorításokra épült. Mindenben élvezték Soros György amerikai spekuláns háttértámogatását, aki mint eddig mindenkor, a válságot, a kisemberek nyomorúságát a saját gazdagodására használta fel. Az OTP elleni félresikerült ellenséges felvásárlási kísérlete máig kísértő, örök emléket hagyott maga után. Most pedig a forintot ostromolja.

A 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így most jelentős tartalék van ahhoz, hogy a koronavírus-járványt követően az ország ismét talpra állhasson.

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Simor András és Veres János, illetve a többi nagyokos balliberális egyszer már félrekezeltek egy válságot, ezért éppen itt az ideje, hogy ne hangoskodjanak, hanem szép csendben maradjanak otthon, és ne próbálják akadályozni ennek a sokkal bonyolultabb válságnak a megoldását. A 2008-as válság idején egy szempont volt; megvédeni, majd talpra állítani a gazdaságot, ezzel szemben a mostani helyzetben az emberek egészségére is oda kell figyelni, ami nehezíti a gazdasági döntések meghozatalát.

A magyar embereknek ezekben az embert próbáló időkben leginkább nyugalomra, a járványhelyzet mielőbbi megoldására van szükségük, s nem pedig parttalan vitákra és nagyot mondásokra.

A szerző egyetemi docens, NKE Közpénzügyi Tanszék