Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Bizonygatják a bal- és liberális pártok, hogy a kormány jövőre kivérezteti az önkormányzatokat, és mindent, még a helyi bevételeket is a „központ” maga akar szétosztani. A kormányzati elvonások miatt az önkormányzatiság léte a tét.
Különösen Budapesten alakult ki cirkusz a témában, holott a valóság más és a számok magukért beszélnek. Mielőtt azonban megnéznénk a 2021-es költségvetés idevonatkozó sorait, említsük meg, hogy jelentősen megváltozott az önkormányzatok finanszírozása 2010–2020 között. Olyannyira, hogy a korábban a helyhatóságok által ellátott és jellemzően forráshiányos feladatok döntő részét az állam – 2013-ban – teljesen átvállalta, csakúgy, mint az önkormányzatokat gúzsba kötő teljes, mintegy 1250 milliárd forintos adósságállományt. Ezzel egyidejűleg a településeknél maradó feladatok finanszírozása is átalakult. Az önkormányzatok ma a helyi feladatszervezési döntéseket igénylő közszolgáltatásokat biztosítják a lakosság számára. Ezek mellett szabadon dönthetnek további feladatok ellátásáról, mint a helyi kulturális és sportélet finanszírozása vagy a helyi gazdaság ösztönzése. Pénzügyi szempontból a rendszerátalakítás sikeresnek tekinthető: míg 2010-ig folyamatosan komoly hiányokat halmozott fel az önkormányzati rendszer, addig az elmúlt évek zárszámadásaiban rendre pozitív egyenlegeket lehetett látni.
Rövid emlékeztető után, vessük szemeinket a 2021-es büdzsére!
Első kérdés: Mennyi is az annyi? Tényleg kevesebb forrást kapnak majd a települések?
Nos, a helyi önkormányzatok a következő évben majdnem háromezermilliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés mintegy 865 milliárd forintot, a 2020. évi támogatások több mint 117 százalékát biztosítja. Ez csaknem 126 milliárd forinttal haladja meg a 2020. évi összeget.
Mit is jelent a szolidaritási adó, pontosabban hozzájárulás?
Aligha kell elmagyarázni, hogy micsoda különbség van például a nyugati és keleti vagy déli megyék között gazdasági fejlettség és perspektíva terén. A kormány pont azért tartja fenn az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás rendszerét, hogy a települések közötti jelentős pénzügyi különbségeket mérsékelje. Ez gyakorlatilag az önkormányzatok közötti tehermegosztást, a jobb anyagi helyzetű településektől a kevésbé tehetős önkormányzatok felé történő pénzügyi átcsoportosítást jelenti, hiszen a kötelező feladatokat minden helyhatóságnak el kell látnia, így például az óvodák működését a szegényebb településeken is biztosítani kell. Aki sajnálja a pénzt a hátrányosabb régióktól, tegyen egy kört a kevésbé fejlett megyékben.
A „kivéreztetési” projekthez tartozik még, hogy a kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programokat futtat jövőre is, ilyen a Modern városok program és a majdnem 200 milliárd forintra bővülő Magyar falu program, de komoly források lesznek becsatornázva a településekhez az uniós programokból is. Kolbászból természetesen jövőre sem lesz a kerítés, miután a koronavírus okozta gazdasági sokk és válság miatt az idén nehezen lesz elkerülhető a gazdasági visszaesés. Ezt pedig mindenki megérzi.
De miért veszi el a kormány a gépjárműadót?
Pont azért, mert a járvány elleni védekezés az egész ország közös ügye, mindenkinek ki kell vennie a részét belőle. A mintegy 3000 milliárd forintos önkormányzati költségvetési bevételen belül alig több mint egy százalékot tesz ki az önkormányzatoktól az egészségügyi védekezésre átcsoportosított gépjárműadó-bevétel. Ugyanakkor érthető: az önkormányzati vezetők nem örülnek annak, hogy egy korábban tervezett bevétellel nem számolhatnak, de hangsúlyozni kell, hogy az önkormányzatok nem kevesebb, hanem több pénzzel gazdálkodhatnak jövőre. Közben a kormány több gazdaságvédelmi intézkedést indított. Ha ezek sikerrel járnak, akkor jövőre megközelítheti az öt százalékot a magyar gazdaság bővülése – és az önkormányzatok adóbevételei is újra növekedhetnek.
Most pedig vegyük külön a budapesti sztorit!
Valótlan az az állítás, hogy már most is kevesebb pénzből kell a fővárosi önkormányzatnak gazdálkodnia, mint 2019-ben. A Pénzügyminisztérium kimutatásai szerint, bár 21 milliárd forinttal többet kell fizetnie a szegényebb önkormányzatok megsegítésére, ám Budapest hozzávetőleg 25 milliárd forinttal több helyi iparűzésiadó-bevételre számíthat, miközben az állami támogatása is hétmilliárd forinttal emelkedik. Ezek szerint tízmilliárddal több jut a fővárosnak. Szó sincs tehát fosztogatásról, kivéreztetésről pláne. Csak politikai csatározásról, amelyet nem a kormány kezdett.
A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese
Vizsgáljuk meg Frölich úr értekezését a legutóbbi pride-ról.
Az alkalmassági problémákkal küszködő baloldaliak, a Karácsonyok, Kulják és Ruszin-Szendik úgy vélik, nekik mindent szabad.
Amennyiben eltörlik a vétójogot, úgy teljessé válik majd a brüsszeli elit zsarnoksága.
A tizenöt éve működő és tovább bővülő családi adózáson alapuló családpolitika a társadalmi igazságosság egyik legfontosabb bástyája.
Vizsgáljuk meg Frölich úr értekezését a legutóbbi pride-ról.
Az alkalmassági problémákkal küszködő baloldaliak, a Karácsonyok, Kulják és Ruszin-Szendik úgy vélik, nekik mindent szabad.
Amennyiben eltörlik a vétójogot, úgy teljessé válik majd a brüsszeli elit zsarnoksága.
A tizenöt éve működő és tovább bővülő családi adózáson alapuló családpolitika a társadalmi igazságosság egyik legfontosabb bástyája.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Vizsgáljuk meg Frölich úr értekezését a legutóbbi pride-ról.
Az alkalmassági problémákkal küszködő baloldaliak, a Karácsonyok, Kulják és Ruszin-Szendik úgy vélik, nekik mindent szabad.
Amennyiben eltörlik a vétójogot, úgy teljessé válik majd a brüsszeli elit zsarnoksága.
A tizenöt éve működő és tovább bővülő családi adózáson alapuló családpolitika a társadalmi igazságosság egyik legfontosabb bástyája.
Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatójának előadása a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet konferenciáján.
MAGYAR ÖNRENDELKEZÉS – A marosvásárhelyi magyarellenes pogrom szervezőinek terve polgárháború kirobbantása volt.
Brüsszelnek csak egy dolog számít: a kontrolljuk és a politikájuk ráerőltetése az országra.
Mindig lebukik a baloldal.
Akár 30-35 ezer ember előtt is megnyilhat az út a jelenleginél kedvezőbb lakáshitelek felvételére.
Egyre több jel utal arra, hogy titkos alku köttetett az USA és Oroszország között.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
