Járóka Lívia történelmi sikere

Európa legnagyobb etnikai kisebbsége a romáké. Származásuk ­miatt kell előítéletekkel szembenézniük.

Gyöngyöspata, 2020. január 21. Diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola elõtt 2020. január 21-én. A Debreceni Ítélõtábla másodfokú ítélete a roma családoknak százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot szegregáció miatt. Horváth László, a térség fideszes országgyûlési képviselõje az ezen a napon tartott helyi sajtótájékoztatóján elmondta: az ügyben közvetlenül az érintett családokkal kell folytatni a kártérítésrõl kezdeményezett egyeztetést, mert az ügyben pert kezdeményezõ alapítvány "eljátszotta hitelét, miután eszközként használja pártfogoltjait anyagi haszonszerzés és saját politikai céljainak elérése érdekében". Mindezek figyelembevételével is folytatni kell a megkezdett egyeztetéseket a pénzbeni kártérítés mellõzése, illetve az azt helyettesítõ személyre szabott oktatási lehetõségek elfogadása és biztosítása érdekében. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter

Európa legnagyobb etnikai kisebbségét adják a romák. A becslések szerint a kontinensen ­10-12 millió roma él, közülük öt-hat mil­lióan az EU tagországaiban. Származásuk ­miatt többségüknek előítéletekkel kell szembenézniük, mindennapjaikat marginalizált létben élik meg, a foglalkoztatással és oktatással kapcsolatos jellemzőik elmaradnak a többségi társadalom adataitól. A születéskor várható élettartamuk szintén jóval alacsonyabb. Nem beszélhetünk homogén etnikumról, ugyanis Európa országaiban eltérő kulturális és nyelvi sajátosságokkal rendelkeznek. Magyarországon sincs homogén roma csoport, ugyanis sem nyelvi, sem társadalomtörténeti szempontból nem képeznek egységes közösséget.

A legutóbbi népszámlálás szerint hazánkban majd 316 ezer fő vallotta magát romának, azonban a szociológusok becslése szerint a számuk eléri a hatszázezret, míg egy másik szerint már a nyolcszázezret is meghaladta. A becslések között óriási a különbség, de azt biztosra vehetjük, hogy az elmúlt évtizedekhez képest a roma lakosság száma nőtt, miközben a teljes népesség száma csökkent, habár az elmúlt időszakban a kormány sikeres családpolitikájának köszönhetően ez a csökkenés lelassult.

Egyformán értékes és kincs minden gyermek, hiszen minden új élet ajándék. Minden gyermeknek joga van szeretetben, törődésben, lelki gazdagságban és egészségben felnőni, függetlenül attól, hogy milyen anyagi körülmények között nevelkedik. Megkapni a fejlődéséhez szükséges alapvető érzelmi, szellemi és egzisztenciális támogatást, mely nem lehet etnikai hovatartozás és anyagi tényezők függvénye. Bármennyire is gondoljuk ezeket jogosnak és alapvetőnek, sajnos előfordulnak olyan élethelyzetek, amikor ezek a feltételek nem adottak.

Annak érdekében, hogy a szegénységben élők, köztük a roma családok helyzete és esélyei javuljanak, az Európai Bizottság 2020. október 7-én elfogadta az Európai roma keretstratégiát, mely a 2020–2030 közötti évtizedre fogalmaz meg célokat és eszközöket a tagállamok számára. Hét pillérre épül a stratégia. Három horizontálisra: az egyenlőség elve, a befogadás ösztönzése és a romák részvételének elősegítése a stratégia megvalósításának minden szintjén. Négy szakpolitikai pillére az oktatást, a lakhatást, az egészségügyet és a foglalkoztatást tartalmazza.

A fenti témákban a bizottság minden területen minimálisan teljesítendő célkitűzéseket és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok részére, melyet kétévente objektív mérőszámok mentén ellenőriz a tagállamok beszámolói alapján. A keretstratégiában leírtaknak megfelelően a tagállamok 2021 közepéig benyújtják a nemzeti szintű stratégiájukat. Az októberi döntés előzményei 2011-ig nyúlnak vissza, amikor Magyarország látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait. 2011-ben hazánk felvállalta és európai szintre emelte a felzárkóztatás ügyét, ezzel elindítva az uniós szintű roma felzárkózáspolitika alapjait. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként (később miniszterként), Járóka Lívia a Fidesz és a néppárt európai uniós képviselőjeként vitte sikerre a kezdeményezést.

Történelmi sikert ért el a magyar elnökség, hiszen amióta a roma közösségek Magyarországon megjelentek, minden korszakban próbálták különböző „stratégiák” mentén integrálni avagy asszimilálni a roma közösségeket. Mária Terézia törvényei vasszigorral sújtottak le, megtiltva egyebek között a nyelvhasználatot, de az uralkodó nem riadt vissza attól sem, hogy elvegye a roma családoktól a gyerekeiket. Törekvéseit nem koronázta siker, de a roma kultúrának, a nyelvnek és a közösség életének nagy károkat okozott.

Két évszázaddal később a Magyar Szocialista Munkáspártot is hasonló mechanizmus vezérelte. Határozatban kimondta 1961-ben, hogy a cigányok asszimilációja szükséges, nem képeznek etnikai csoportot. Az intézkedéssel nem tudták megoldani a mélyszegénységet, de a származáshoz köthető előítéleteket sem sikerült mérsékelniük. A rendszerváltás utáni kormányzatok is próbálkoztak a „romakérdés” megoldásával. Különböző kormányhatározatokat hoztak, középtávú intézkedéscsomagokat készítettek és különféle tárcaközi bizottságok létrehozásával próbálták a problémákat enyhíteni. A 2011-es európai uniós kezdeményezés minden előző próbálkozáson túlmutatott.

A polgári kormány beiktatásával olyan programok jöttek létre vagy meglévők erősödtek meg és kaptak kormányzati támogatást, melyekre jó példaként lehet tekinteni hazánkban és Európa-szerte. A keresztény egyházak és a kormányzat együttműködésének ­köszönhetően létrejöttek a roma szakkollégiumok. A szakkollégiumok mellett a korábban uniós forrásokból működő kezdeményezések – a biztos kezdet gyerekházak és tanodák – stabil alapokon állnak a költségvetési támogatás biztosításának köszönhetően.

Kiépült a felzárkózáspolitika rendszere, mely születéstől az egyetemig kíséri és támogatja a hátrányos helyzetűeket, köztük a roma családokat, gyermekeket és fiatalokat. A foglalkoztatás területén is sikereket ért el a kormányzat felzárkózáspolitikája. Más társadalmi csoportokkal összevetve a romák foglalkoztatottságának növekedése volt a leg­gyorsabb ütemű. 2013-ban 26 százalékuk, 2017-ben már 45 százalékuk volt foglalkoztatott. 2019-ben ugyanez a mutató már 45,5 százalék volt. Van még tartalék a roma közösségekben, de számottevő javulást sikerült elérni, köszönhetően a gazdasági sikereknek és azoknak a célzott projekteknek, melyek a hátrányos helyzetű és roma közösségeket érintik.

Az egyik legsikeresebb ezek közül a roma nők képzésének és foglalkoztatásának támogatása, mely lehetőséget nyújtott a roma családoknak, hogy az anyák képzés után új szakmát tanulva újra belépjenek az elsődleges munkaerőpiacra. A területi egyenlőtlenségek mérséklése céljából elindult a Felzárkózó település program a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetésével. Az eddigi sikerek mellett – és ezek fenntartása érdekében – szükséges folytatni a megkezdett munkát, és az erősítésre szoruló szakpolitikai területeken még jobban megerősíteni a felzárkózáshoz szükséges kereteket. A gyermekek és fiatalok oktatásának sikeressége alapvetően meghatározza a későbbi lehetőségeiket, és ezzel együtt a felzárkózásukat. Cél lenne minél több fiatalt szakmához segíteni, a legtehetségesebbeket pedig diplomáig kísérni, támogatni.

A kormányzat hosszú távú céljává vált, hogy az eddigi kezdeményezések mellett a készülő Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia 2030 keretében megvalósuló intézkedésekkel erősítse a felzárkózás melletti elköteleződést, biztos keretet nyújtva a fejlesztések végrehajtásához.

A szerző Antal István, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Társadalmi Csoportok Kutatóközpont vezetője