Demokrácia és internet

A közösségi hálón át ránk zúduló információcunami egyre átláthatatlanabb a demokráciát fenntartani illetékes választópolgár számára.

Mountain View, 2021. februr 1. 2021. februr 1-jn kzreadott kp a Google amerikai informatikai riscg szkhzrl az egyeslt llamokbeli Mountain View-ban 2013. janur 3-n. Scott Morrison ausztrl miniszterelnk 2021. februr 1-jn bejelentette, hogy Ausztrliban a Microsoft Bing keresjt fogjk hasznlni, amennyiben a Google s a Facebook betartja fenyegetst s korltozza a szolgltatsait az ausztrl felhasznlk szmra. Az ausztrl kormny mdiapiacot szablyoz kdexnek tervezete szerint a kt amerikai vllalatnak a trvny hatlyba lpst kveten fizetnie kell a helyi sajtorgnumokbl tvett hrtartalmakrt. MTI/AP/Marcio Jose Sanchez Fotó: Marcio Jose Sanchez Forrás: MTI/AP

Látványosan eltérőbb a helyzet a nemzetközi politikai küzdőtéren. Ott hókuszpókuszok nélkül a nagyok dirigálnak, és a többiek – ha kényszerből is – egyetértenek. Ha mégsem, ha vannak önérdekre törekvő elhajlók, jön a fenyegetés, a kényszerintézkedés, mely rendkívül fantáziadús és hatékony az elhajlók móresre tanításában. Egyesek azon logikából indulnak ki, hogy a demokráciák között vannak követendőbbek. Sőt léteznek exportképes variánsok is. Olyanok, mint az arab tavasz idején telepített, az ukránkártyaként használt vagy az oroszok elleni politikai és gazdasági embargó józanítására alkalmasak. A bárhol, bármikor bevethető, kipróbált megoldások – használóik szerint – segítik az „igazi demokrácia” térnyerését.

Mindezzel együtt tudnánk élni, ha a külső politikai akarat és érdek találkozna a demokráciaexportra kiszemelt célország választói többségének akaratával. A jelzett példákban egyetlen közös pont figyelhető meg, ez pedig a kényszer. Kényszeres elfogadás és kényszeres behódolás a külső akarat iránt. Mivel a nagyhatalmi érdekérvényesítés eszközrendszere jelenik meg, az eredmény kontraproduktív, már ami a demokrácia kérdéskörét illeti. Erőszak által csak diktatúra létezik. Emlékezzünk a náci Németország szlogenjére: „A nemzetiszocializmus a legdemokratikusabb a világon.” Ahogy Sztálin is a népek „kiteljesedett szabadságát” vizionálta a kommunizmusban.

Napjaink demokráciájában a köldökzsinór az információ és annak útvonala, az internet. A baj csak az, hogy a közösségi hálón át ránk zúduló információcunami egyre átláthatatlanabb a demokráciát fenntartani illetékes választópolgár számára.

A hatás és annak következményei a politikai játéktérben elképesztő befolyásolásra adnak lehetőséget. Soha nem volt még ilyen helyzet az emberiség történetében. A politika szereplőinek minden korban meg kellett küzdeni azzal a kihívással, hogyan juttassák el érveiket a polgárokhoz. Gyűlések, plakátok, média adta megjelenések vagy aktivisták kopogtatása a szavazók otthonainak ajtaján jelentette az „odajutás” formáját. Ezzel szemben ma egy gombnyomás is elég.

Igazság szerint ez sem lenne probléma, hisz a vágtató fejlődés ezt a trendet életünk újsütetű társává tette. A gond viszont éppen a trenddel van. Azzal a már-már kezelhetetlen élethelyzettel, hogy mind ez idáig a fogyasztó emberből árucikket fabrikált a mesterséges intelligencia. Hogyan értelmezhető másként az a helyzet, hogy a neten cirkáló alkalmazót, vagyis minden egyes embert a gép szabályosan feldolgoz? Figyeli vásárlási szokásait, elemzi személyiségét, rögzíti hangulatváltozásait, még azt is érzékelve, hogy az illető mikor van kiakadva kedvenc családjára vagy főnökére. Majd másodperceken belül ajánlatok jelennek meg az éppen elemzett ember mobiltelefonján, hogy kedvelt áruházában leértékelés zajlik, és mellékesen az üzenet azt is megemlíti, milyen lazító tréninggel tud úrrá lenni rossz hangulatán. Történik mindez úgy, hogy senki nem adott engedélyt ilyenfajta lélekbúvárkodásra.

Bárhogy is, a mesterséges intelligencia csak a szárnyait próbálgatja, és az igazi foga fehérjét még ki sem villantotta. De erre készülve észben kell tartanunk, hogy elérkezhet a pillanat, amikor a gép az ember fölé kerül. Legyőzni viszont a teremtett embert sosem tudja, hisz a Homo sapiens egy mozdulattal ki tudja húzni a dugót a konnektorból, amire a gép képtelen érdemi választ adni.

A szerző titkosszolgálati szakértő