A német állami televízió, a Deutsche Welle hazug propagandafilmet készített a budai Vár és a Kossuth tér helyreállítása kapcsán úgy, hogy sem a kormány, sem a Várkapitányság véleményére nem volt kíváncsi. Csakis gondosan kiválasztott ellenzékieket szólítottak meg, a hitelesség és pártatlanság elvének megcsúfolásával.
Németország 1944. március 19-én megszállta Magyarországot. Eddig az időpontig a magyarországi zsidóságot hátrányos megkülönböztetések ugyan érték, de a zsidóságot nem fenyegette haláltáborokba való hurcolás, mint Európa többi részén. A német megszállással mindez hazánkban is megváltozott. Adolf Eichmann német precizitással irányította a magyar zsidók haláltáborokba való szállítását, a hazai nemzetiszocialisták segítségével. A németek által kirobbantott világháborúban elpusztult a magyar nemzeti vagyon negyven százaléka, sok gyárat leszereltek és Németországba szállítottak. Budapestet 1944–45 telén közel két hónapos ostrom után foglalta el a szovjet hadsereg. A pusztító bombázások és utcai harcok óriási rombolást végeztek, és mérhetetlen szenvedést zúdítottak a közellátás nélkül maradt városlakókra, még fűtés sem volt az igen hideg télben. Edmund Veesenmayer különleges megbízott nyilatkozta: „Nem törődünk vele, ha Budapest tízszer is elpusztul, ha ezzel Bécset védeni tudjuk.”
A történelem viharai következtében Budán kétszer semmisült meg a királyi rezidencia, mindkétszer germánok keze által. 1686-ban V. Károly lotaringiai herceg és II. Miksa bajor választófejedelem seregei pusztították el Mátyás király reneszánsz palotáját, melynél díszesebb nem volt az Alpoktól északra. Ezt a rombolást fájó szívvel, de tudomásul vettük, mivel a keresztény seregek 145 év török megszállástól szabadították fel Budát. Az első világháború előtt épült barokk palotaegyüttest pedig az eszelős Adolf Hitler pusztíttatta el, amikor a fővárost erőddé (Festung Budapest) nyilvánította, hogy időt nyerjen a „csodafegyvere” elkészítéséhez. A rombolásnak elsőként a Duna gyönyörű hídjai estek áldozatul.