Mesél a bécsi videó

Az úgynevezett Ibiza-botrány háttere csupa hazudozás, homály és ködösítés.

Korrupciós botrányba keveredett a Szabadságpártot vezető alkancellár Fotó: MTI/EPA/Florian Wieser

Ez a bizonyos Julian H. egyébként egész egyszerűen nemzetközi szélhámos és csaló. Bécsbe Berlinből szállították át, ahol már jó ideje vizsgálati fogságban ült körülbelül másfél kilogramm nagy értékű, valamint ismeretlen mennyiségű kisebb értékű kokain forgalmazása miatt, emellett pedig egy másik, az Ibiza-videóval feltehetőleg kapcsolatban álló ügyben is kihallgatták gyanúsítottként. A meghallgatáson a magándetektív természetesen mosta kezeit, és úgy elfújta az előre betanított liberális leckét, hogy az embernek tátva marad tőle a szája.

Először is készséggel magára vállalta a néhány segítőtárssal összevágott videó elkészítését és manipulálását, tagadta viszont, hogy ő adta volna tovább vagy kínálta volna eladásra a felvételeket, amelyekért pedig tízezertől kétmillió euróig terjedő összegeket kínáltak neki. Másodszor: a közzétételt más személyek végezték, akiknek a nevét azonban nem kívánta elárulni. Harmadszor: az egészet nem a pénz, hanem a Kremllel cimboráló jobboldali populizmus veszélye miatt csinálta, amelyet már a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban is megtapasztalt.

Végül, de nem utolsósorban persze az ellene felhozott legfőbb vádat, Strache alkancellár megzsarolását sem vállalta magára. Ő úgymond csak a néppárti–szabadságpárti koa­líció és általában az osztrák politika, a rendőrség és az igazságszolgáltatás erkölcstelenségét akarta leleplezni, amelynek maga is áldozatául esett, mert Ausztriában nincs szilárd jogállam. Na, ebben az egyben történetesen tényleg a színtiszta igazat mondta.

Máskülönben az egész „vallomás” csupa hazudozás, csupa homály, csupa ködösítés, csupa névelhallgatás. Egyetlen néven nevezett személyként az annak idején botrányos körülmények között megválasztott zöldpárti államelnök, Alexander Van der Bellen jelenik meg, akit Julian H. állítólag levélben előre figyelmeztetett a videó megjelenésére. Erre az elnök az érintettség okán kénytelen-kelletlen reagált is, elismerve, hogy kapott ugyan tőle egy levelet, de abban egy szó sem volt a videóról.

A vizsgálóbizottság a hamisítvány közzétételének ügyében korábban mások mellett meghallgatta a szocialista párt, az SPÖ egyik vezető politikusát, a szintén kafkai névtelenségbe burkolózó Nikolaus P.-t. Ő tisztességet mímelve bevallotta, hogy felkínálták ugyan neki a videót, de visszautasította, mivel azt hitte, rágalmazásról van szó, és csak a megjelenés után „hullott le a hályog a szeméről”. Ennyi jóság láttán tényleg meg kell a szívnek szakadni! Ne legyünk naivak! A bizottság még nagyon hosszú ideig el fog ülésezgetni, meg fogják erősíteni a hamisítás tényét, az igazi okot, a zsarolást viszont soha nem fogják egyértelműen kimondani, és a szálak mozgatóit soha nem fogják néven nevezni.

Heinz-Christian Strache sem lesz soha újra alkancellár, a Szabadságpárt pedig pedálozhat, hogy visszaszerezve régi szavazóit valamikor ismét kormányzópozícióba kerülhessen.

Az utóbbi időben egyes osztrák újságírók a megszokottnál is arcátlanabbul támadják a magyar demokráciát és sajtószabadságot. Közülük is kitűnt egy bizonyos Franziska Tschinderle, aki már a magyar külpolitikába is bele akarja ütni az orrát. Így például legutóbb a jobboldali populizmus, az antiszemitizmus és minden egyéb galádság térhódításának veszélyét próbálta belemagyarázni Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki és Matteo Salvini budapesti tárgyalásaiba. Ezeknek az osztrák bajkeverőknek az Ibiza-videó ismeretében adhatunk egy jó tanácsot: inkább söpörjenek a saját portájuk előtt. Van ott éppen elég szemét! Ugyanakkor tágabb összefüggésekbe helyezve aknamunkájukat, korántsem szabad őket félvállról venni.

Gondoljunk csak a szélsőségesen nacionalistának bélyegzett Jörg Haiderre, aki 2008 őszén egy sikeres választás után, gyanús körülmények között szenvedett halálos autóbalesetet. Strachéhoz hasonlóan az osztrák balliberális oldal annak idején őt is alkoholizmussal és a tömegek felhergelésére mindenkor alkalmas homoszexualitással igyekezett lejáratni. Gondoljunk csak arra, hogy az Ibiza-videó közzététele előtt tíz nappal, 2019. május 6-án Strache éppen Orbán Viktorral tárgyalt Budapesten. És gondoljunk csak arra, hogy egy év múlva Magyarországon parlamenti választások lesznek, amikor a magyar és az európai baloldal végképp le akar számolni egy másik gyűlölt ellenféllel.

Ehhez pedig minden eszközt képesek bevetni, még a járványban meghaltakból is politikai ügyet kreáltak. Mindezeket egybevetve az embernek bizony balsejtelmei támadnak. Egy versekkel megvert irodalmár ilyen válsághelyzetben óhatatlanul is Arany Jánoshoz fordul. Támaszért, tanácsért és intő figyelmeztetésért: Rossz időket érünk, / Rossz csillagok járnak: / Isten ója nagy csapástól / Mi magyar hazánkat!

A szerző író, műfordító

(Borítóképen: Heinz-Christian Strache; Forrása: MTI/EPA/Florian Wieser)