Ugyanakkor ez azt is jelzi, hogy amennyiben az ellenzék nyerné a valódi választásokat, a legerősebb országgyűlési frakciója a 2010 előtti miniszterelnöknek lenne, így de jure is ő határozná meg, hogy merre tartson a névleg Karácsony vezette kormány.

Mindez – vagyis hogy kiderült, nem a „kormányzati propagandagépezet”, hanem az ellenzék által kidolgozott konstitúció következménye a Gyurcsány-koalíció (széljobbal erősítve) versus Orbán-kormány – sokakat joggal visszatarthat a szavazástól, akik amúgy mondjuk egy önállóan induló, erős gondolatisággal bíró, nemzeti szabadelvű vagy akár a fiatalabbak esetén egy tiszta zöldpártra szívesen szavaznának.

Az ellenzék persze – ez politikailag és a befektetett munkát tekintve is tökéletesen érthető – most hatalmas háziünnepléssel komoly eredményként kívánja láttatni, hogy a választók 8-9 százaléka részt vett Karácsony Gergely kétkörös miniszterelnök-jelölti kampányában. Mindezt már úgy tekintik, hogy célba értek.

A cél még messze, de addig is itt egy kedves vicc, ami a reális helyzetüket jól jellemzi:

Kovács úr szeretne megszabadulni szerinte elviselhetetlen feleségétől. Sokat töpreng rajta, hogyan lehetne ezt büntetlenül megtenni, míg végül egy barátjától hasznos tanácsot kap: feküdjön le az asszonnyal, ahányszor csak bír, akár négyszer-ötször is naponta. A felesége ebbe fél év alatt garantáltan bele fog pusztulni. Kovács úr megfogadja a tanácsot. Néhány hónap múltán ismét találkozik a barátjával. Kovács úr már csont és bőr, a felesége tolja maga előtt tolókocsiban. Keze-lába reszket, az arca szederjes. Remegő ujjal mutat hátra, az asszony felé, majd a barátja fülébe súgja: – Már csak egy hónapja van hátra… Ő még nem tudja…

Ők még nem tudják.

A szerző közíró, tanácsadó

(A borítóképen Dobrev Klára és Karácsony Gergely. Fotó:MTI/Máthé Zoltán)