Horvátország és Szlovénia mára az Európai Unió és a NATO tagja. Horvátországban pedig a tavalyi választásokon visszatért a hatalomba Franjo Tudjman egykori pártja, a HDZ. A pártot Tomislav Karamarko vezette, de nem sikerült egyedül győznie, így koalíciót kellett kötnie egy új jobboldali liberális párttal, a Híddal. Karamarkónak még a kormányfői posztot is át kellett engednie egy független szakértőnek, a kanadai–horvát Tihomir Oreskovicnak. A kabinet azonban egy évig sem maradt hatalmon. Idén májusban a Nacional című zágrábi baloldali hetilap olyan dokumentumokat tett közzé, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Karamarko felesége annak a Molnak lobbizott egykoron, amellyel a horvát állam még mindig perben áll. Még fontosabb információ volt, hogy a lap szerint Karamarko gyanúsan közel áll bizonyos orosz üzleti körökhöz, és felesége nemcsak a Molnak, de orosz energetikai cégeknek is segített.
Andrija Hebrang, Tudjman egykori helyettese, a HDZ veterán politikusa szerint Horvátország ismét geopolitikai játszmák színterévé vált: Washington vélhetően nem nézte jó szemmel, hogy egy orosz kapcsolatokkal rendelkező politikus lett a HDZ elnöke. Ez azonban nemcsak az amerikaiaknak nem tetszhetett, hanem a HDZ jelentős részének sem. A horvát nacionalizmus számára ugyanis nem kérdés, hová tartozik Horvátország, és kik a szövetségesei.
Tomislav Karamarkót így végül nem is az ellenzéke, hanem a saját pártja buktatta meg. Miután nyilvánosságra kerültek az orosz kapcsolatokról szóló papírok, a párt európai parlamenti képviselői – egy bizonyos Andrej Plenkovic vezetésével – nyáron felszólították a pártelnököt a távozásra. Karamarko kénytelen volt visszalépni, és a HDZ nagy többséggel az említett Andrej Plenkovicot választotta elnökévé. Míg Karamarko a párt szélsőjobboldalát képviselte, és állandóan a konfrontációt kereste, Plenkovic jobbközépről jön: elkötelezett az európai együttműködés és a transzatlanti kapcsolatok mellett. Ellentétben Karamarkóval, aki a horvátországi kisebbségek jelentős részével, különösen a szerbekkel és az olaszokkal szinte folyamatos „háborúban” állt, Plenkovic inkább a megegyezést keresi.
