A pornográfia és a koronavírus összefüggései

Az ilyen típusú oldalak a járvány okozta izolációt használják ki forgalmuk növelésére.

Az eddigi kifogások, védekezések a jövőben nem biztos, hogy elegendők lesznek Fotó: Reuters

Mindezek mellett az eddigi legtöbb kutatás összefüggést mutatott a pornó fogyasztása és a nők szexuális tárgyiasítása között, a nők elleni erőszak és a nemi erőszak társadalmi elfogadása között, valamint a párkapcsolatokra kifejtett hatását vizsgálva több tanulmány is egyértelműen negatív összefüggést talált. Nem véletlen az sem, hogy a koronavírus okozta bezártság bizonyítottan a családon belüli erőszakok számának hirtelen megugrását okozta Kínában. Az #AntiDomesticViolenceDuringEpideemia hashtaget több mint háromezer alkalommal használták a kínai közösségimédia-platformon, és a női jogvédő szervezetekhez érkező hívások is megháromszorozódtak az elmúlt időszakban a BBC szerint.

A pornószolgáltatók ellen több országban folynak eljárások a névtelen felhasználók által feltöltött súlyos bűncselekmények: nemi erőszakot, vérfertőzést és emberkereskedelmet ábrázoló videók milliói miatt. Az Egyesült Királyságban egy online petíció keretében több mint 500 000 aláírás gyűlt össze, hogy az állam tegyen határozott lépéseket az erőszakos tartalmak terjedése ellen. A pornóipar reformját és szabályozását célzó intézkedések sajnos meglehetősen nehezen haladnak. Több országban megkíséreltek életkor-ellenőrzési rendszereket bevezetni a nyílt hozzáférésű pornóoldalakon a leginkább kiszolgáltatott rétegek, a gyerekek és a fiatalkorúak védelmében, de ez idáig nem sikerült állami szinten jelentős eredményeket felmutatni.

A pszichés károkon túl ma már egyértelműen kimutatott tény, hogy az online pornográfia társadalmi szinten is rendkívül káros. Fogyasztása könnyen válhat olyan szenvedélybetegséggé, amelynek hatására az érintetteknek annyira torzul a viszonyulásuk a valóságos nemi élethez, hogy szinte teljesen megszűnik bennük a családalapításra való igény, ami pedig a népesség elöregedését és fogyását, így végső soron demográfiai katasztrófát eredményezhet.

A kérdés az, hogy mit tehetnek, illetve mi az, amit meg kellene tenniük az érintett államok vezetőinek ezen negatív tendencia ellen. Mivel a pornográfiáról szóló viták kibontakozása sajnos nagyjából a genderideológia térnyerésével esik egybe, így mára leginkább az a liberális nézet erősödött fel, amelyik az eddig felsorolt problémákkal szemben sokkal inkább a pornográfia „túlszabályozása” miatt aggódik. Álláspontjuk szerint ugyanis a jelenség jogi szabályozása sérti a magánélet, valamint a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát. Lehetséges persze, hogy az igazán következetes liberálist ez nem zavarja, mert úgy gondolja, hogy akár a társadalom kollektív öngyilkossága is megengedhető, ha ebben mindenki önként vesz részt.

A nézetek közötti ellentétet és az abból fakadó problémát legjobban talán Irk Ferenc kriminológus szavaival lehet érzékeltetni: „Az erkölcsi norma értéket véd, a jogi norma érdeket, s szerencsés esetben egyúttal értéket is. Az érték egyetemes, az érdek partikuláris. Így fordulhat elő, hogy a kettő összeütközésbe kerül, s nemritkán nehéz eldönteni, hogy a büntetőjogi norma értéket véd vagy rombol.”

Ha tehát szeretnénk, hogy Európa és a nyugati, keresztény értékeken alapuló társadalmi rend fennmaradjon, újra kell gondolnunk az állam erkölcsi semlegességének kérdését, és ebben a kontextusban kell elhelyezni a pornográfia problémáját is.

A szerző szociológus