2013-ban a tervező Erbo-Plan Kft. készített egy haváriatervet. Ebben olvasható, hogy a mobil gát sérülése esetén a hullámtérben élők figyelmeztetésére sem lesz elég idő. Kilencméteres árvízszintnél egy tízméteres nyílás esetén az ár két óra alatt öntené el a Római-partot és a mögötte elterülő öblözet nagy részét, víz hömpölyögne a közeli lakótelepeken.
2013 óta változtak a tervek, ám az elképzelés nem. Tarlós István áprilisban a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztett két változatot, a parti mobil gát tervét, és a Nánási úti védvonal megerősítését. Az ellenzők azzal érveltek, hogy nincsenek részletes tervek, és nem készült kockázatelemzés. Friss haváriaterv sem. Végül a közgyűlés kormánypárti többsége a mobil gát mellett döntött úgy, hogy a képviselők nem voltak tisztában a kockázatokkal.
Az áradó Duna veszélyeiről az elmúlt évekből is van tapasztalatunk. 2002-ben, 2006-ban és 2013-ban is volt dunai árvíz. Tehát a védekezésre szükség van, de nem mindegy, hogyan. A mobil gát sérülékeny. Egy jégtábla, a sodródó uszadék vagy egy vízi jármű is rést üthet rajta. Az áradó víznek és a jégtábláknak óriási az erejük. Emlékezhetünk arra, hogy télen a Tisza jege egy egész kompot sodort el, pedig árvíz sem volt. Mi történik, ha egy súlyos tárgy ütődik a falnak, és az átszakad? Ki lesz akkor a felelős?
