Hello, Joseph McCarthy!

Ellentétben az amerikai hagyománnyal, a szabad szólás gyakorlása megjósolhatatlan szankciókhoz vezethet.

Amerikai Egyesült Államok, 1950-es évek eleje Joseph Raymond McCarthy szenátor a McCarthyzmus nem egyéb, mint hazaárulás Amerika ellen címû röpiratot tartja a kezében. Az iratot az Amerikai Villamossági, Rádió és Gépipari Munkások Egyesült Szövetsége adta ki. MTI Külföldi képszolgálat Fotó: -

Nézzük közelebbről, hogy milyen szobrokat is kívánnak ledönteni az angolszász világban! Kezdődött ez az amerikai polgárháború vesztes oldalának hőseivel. A megnevezett ok az volt, hogy az Észak–Dél konfliktusban a Dél rabszolgatartó volt, és hiába harcoltak ezek az emberek a hazájukért, mondjuk Virginia állam érdekében, nem érdemelnek szobrot, mert a szobrok léte zavarja a fekete társadalmat, amelynek ősei akkor rabszolgák voltak. A szobroknak természetesen semmi köze a rabszolgasághoz. A történelemkönyvek hitelesen feltárják a polgárháború és a rabszolgaság szörnyűségeit, de semmit sem vesznek el a hazájukért harcoló katonák érdemei­ből.

Számomra ez valami olyan jelenség, mintha Magyarországon elkezdenék döntögetni a Szent István-szobrokat, mert az államalapító a legenda szerint ólmot öntött a lázadó Vazul fülébe. Ez a gyakorlat a XXI. században elfogadhatatlan lenne, de semmit sem vesz el attól az embertől, aki egy ma már ezeréves hazát alapított. Persze itt nem állnának meg a szobordöntögetők. Egy csoport Mahatma ­Gandhi szobrát is meg kívánja semmisíteni, mert Gandhi közismerten nem kedvelte a fekete embereket. Le akarják dönteni Thomas Jefferson szobrát, mert neki is voltak rabszolgái. Az Egyesült Államok fővárosában el akarják távolítani Abraham Lincoln szobrát – amelyet a hálás, felszabadított rabszolgák adományaiból építettek –, mert szerintük a szoborcsoport megalázó a fekete lakosság számára, és a volt rabszolgák, akik a szobrot állították, nem értették meg, hogy ez egy politikailag inkorrekt tett.

Ez persze nem minden. Sorra vesztik el állásukat olyan amerikaiak, akik ezen gondolatrendőrség szerint téves eszméket vallanak. Elég egy húsz évvel ezelőtti rossz mondat vagy az új bálványok megsértése, és mint Joseph McCarthy baloldali aktivistáinak, egy egész élet munkája mehet tönkre napok alatt. Emberek munkahelyeket vesztenek el, nem kapnak filmszerepeket, pellengérre vannak állítva – és ez még nem minden.

A legkegyetlenebb dolog az, hogy sokan félnek kimondani a kimondandót, elmondani a véleményüket, mert – ellentétben az évszázados amerikai hagyománnyal – a szabad szólás gyakorlása megjósolhatatlan szankciókhoz vezethet. Ez a mozgalom egyben mindent megtesz annak érdekében, hogy az Egyesült Államokat alapító és fantasztikus teljesítményét irányító euroamerikai népcsoport tevékenységét minél negatívabb színben tüntesse fel. Ez a kirekesztő magatartás és ennek az arcpirító rasszizmusnak az antidemokratikus vonulatai még nagyon sok konfliktus forrásai lehetnek az elkövetkezendő évtizedekben.

Az Amerikai Egyesült Államok mindig a szabad szó, a szabad sajtó és a határtalan lehetőségek országa volt. Vajon ezeket az állításokat fenntarthatjuk a következő évtizedekben is? Minden bizonnyal az elkövetkező évek fognak választ adni erre a kérdésre. A jelen történései nem adnak okot bizakodásra.

A szerző amerikai–magyar jogász és üzletember