Dunaszaurusz negyedszer

A majom nagy előnye, hogy idomítható: ezért nagy hasznát veszik például a cirkuszokban is. A módszer viszonylag egyszerű: ha rosszat csinál, a pálcával gyűlik meg a baja, ellenkező esetben cukorka üti a markát.

2004. 01. 15. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szocialisták nem ilyenek. Huszonhat éve már, hogy nem hajlandók elfogadni: nem épül gát a Dunakanyarban. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke most például Prandler Árpádot, a nagymarosi vízlépcső egyik fő pártfogóját tette meg Magyarország képviselőjévé a hágai Nemzetközi Bíróság előtt.

Prandler az 1977-es vízlépcsőszerződés egyik megalkotója volt, 1997-ben pedig tanácsaival segítette a hágai per megkerüléséről és a nagymarosi gát felépítéséről Horn Gyula és Vladimír Meciar között folyó titkos tárgyalásokat. Amikor pedig megszületett a bíróság határozata, Nemcsók János jobbkezeként részt vett a döntés félremagyarázásában, s a dunakanyari duzzasztót is magában foglaló, 1998-as szlovák–magyar keretmegállapodás kidolgozásában.

A hágai képviselői poszt kiemelkedő szereppel bír: amíg folynak, vagy éppen elakadnak a bíróság döntésének végrehajtásáról szóló kétoldalú tárgyalások, addig az ő dolga „csupán” a nagy tekintélyű nemzetközi testület informálása a fordulók eredményeiről. Ha azonban hazánk, vagy északi szomszédunk úgy dönt: megegyezés híján Hágától kéri az idestova hatéves határozat értelmezését, Prandler máris a bősi ügy magyar hoppmesterévé lép elő: ekkortól fogva ő irányítja ugyanis a bíróság elé lépő magyar küldöttséget, s ő képviseli a magyar álláspontot is.

Csak emlékeztetőül: 1992-ben, amikor a kibontakozó demokratikus államnak azzal kellett szembesülnie, hogy a történelme során először önállósuló Szlovák Köztársaság a határfolyó elleni agresszióval próbálja ki erejét, Magyarország azzal a kéréssel fordult a nemzetközi bírósághoz, hogy az mondja ki: az 1977-es államközi szerződés érvénytelen, így Szlovákiának nem volt joga Dunacsúnnál, saját területén elrekeszteni a Dunát.

Prandler személyében azonban nem először kerül „áruló” a magyar csapatba. A Horn-kormány idején, a nemzetközi per finisében Kovács külügyminiszter Szénási Györgyre osztotta ezt a szerepet, aki a magyar keresetnek homlokegyenest ellentmondó záróbeszédével nevetségessé tette a hazai delegáció addigi érvelését. Elemzők szerint neki köszönhető a bíróság salamoni döntése is, hiszen ha végső soron teljesen egyetért a két fél, mi okból is hoztak volna másféle ítéletet?

A Medgyessy-kormány a pártállam jól bevált „kedves vallató–durva vallató” módszeréhez folyamodott, amikor kulcsszereppel ruházta fel Prandler Árpádot, ugyanakkor a bősi tárcaközi bizottság vezetőjeként reflektorfénybe állította Persányi Miklóst, a pesti állatkert korábbi barátságos tekintetű igazgatóját, a környezetvédelmi tárca mai vezetőjét. Amíg ugyanis Prandler a hágai jelentéseket fogalmazza, a zöldminiszter feladata az, hogy elismert gátellenes szakértőket és környezetvédőket maga mellé állítva megmutassa a kabinet mosolygós arcát.

Csakhogy az ország polgárai nem ostobák: a pártállam elleni első, valóban nagy tömegeket felvonultató demonstráció éppen a Nagymarosnál felvonuló buldózerek miatt volt. 1998-ban pedig a Horn-kormánynak kellett szednie a sátorfáját, nem kis részben azért, mert több tízezer tüntető követelte ezt a Kossuth téren, a Nemcsók–Prandler-féle titkos keretmegállapodás napvilágra jutása után. Úgy tűnik, a szocialisták megint nem a saját kárukon tanulnak.

Ám ez legyen az ő bajuk: a tisztességes emberek már porolják a Duna-mozgalom transzparenseit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.