Másfél évvel a Fidesz és szövetségesei elsöprő győzelmét hozó választások után egy igazán helyénvaló, független szellemiségű publicisztika hivatása az lenne, hogy a kormány és a kormánypártok rohamos népszerűségvesztésének újabb lényeges bizonyítékára mutasson rá. A szellemi kihívást ezúttal az jelenti, hogy szinte hajszálra ugyanolyan eredmények születtek, mint tavaly tavasszal, akik javítani tudtak, illetve rontottak, érdemben nem befolyásolták a végeredményt, így a felületes szemlélőnek hebehurgyán az a benyomása támadhat, hogy a kormánypártok semmit nem veszítettek a támogatottságukból, az ellenzékiek semmivel nem lettek elfogadottabbak, s a belső átstrukturálódás sem ment végbe, ami előjele lehetne a változásoknak, így viszont maradt a posványos állóvízben való tapicskolás. Ez az egyszerű, fantáziátlan látszat, ám egy rátermett, független elemző ebből is látványosságot csinál.
Itt van mindjárt a részvételi arány, ami időközi választások idején roppant hálás téma, hiszen garantáltan mindig alacsony, s nyilvánvalóan a csapnivaló fideszes kormányzás miatt az, mert a becsapott választók kiábrándultak a politikából s közömbösekké váltak. Ez most is bejön, bár a többi körzetben tapasztaltakhoz képest feltűnően magas, majd 40 százalékos voksolási kedv némi magyarázatra szorul. Persze különösebb fejtörést ez sem okoz, tekintve, hogy a II. kerület mégiscsak a politikában leginkább járatos és aktív réteg hagyományos lakhelye, s lám, még közülük is sokan elveszítették érdeklődésüket.
A legtöbb szavazatot kapott Láng Zsolt eredményére azt lehet mondani, hogy az 53 százalék valóban annyi, mint amennyit tavaly tavasszal Balsai István kapott, de mivel a részvétel alacsonyabb volt, a Fidesz jelöltje mégiscsak kevesebb támogatót tudhat maga mögött, következésképpen csökkent a kormánypárt népszerűsége. Különben is, ez a körzet a jobboldal fellegvára, itt mindig a jobboldali jelölt győzött, ráadásul Láng Zsoltot segítette ismertsége, s nem utolsósorban az is, hogy Karácsony Gergely szerint a kampányban több pénzt költött a megengedettnél, s ezáltal törvénysértést követett el. Mindent összevetve: Láng Zsolt 53 százaléka vereséget jelent, csapás a Fideszre, a vég kezdete, a kormány közeli bukásának biztos jele.
Nem úgy az ellenzék esetében. A Fidesz teremtette, félelemtől terhes légkörben felemelő és tiszteletre méltó, hogy milyen sok igazi demokrata járult az urnákhoz, jelezve: nem hagyják megfélemlíteni magukat. A függetlenként kampányoló, de szocialista színekben induló Lévai Katalin 24 százaléka bizonyítja, nemcsak jobboldaliak, hanem derék balosok is élnek szép számmal a Rózsadombon, nem dőltek még meg a káderdűlők. Karácsony Gergely az LMP jelöltje, „Bontsuk le a kétharmadot” jelmondattal kampányolt, ami azért minősíthető bölcs döntésnek, mert ezen a választáson a kétharmados többség kialakulása eleve kizárható volt. 16 százalékos eredményével nem bontott le semmit, még Lévai Katalint sem előzte meg, ezért a megismételt választáson egyikük sem lép vissza a másik javára, de végső soron erről is a Fidesz tehet. A Jobbik és az MDF-utód JESZ jelöltjei az esélyeiknek megfelelően szerepeltek.
November 27-én, az újabb megmérettetéskor még nagyobb bukás várhat a Fideszre.
