Miután megtörtént a baj, villámgyorsan érkezett a megalázó berlini recept. Megszorítani, megszorítani, megszorítani – harsogta a hitelezők hada, s e jó tanácsot éppen azoknak a politikai erőknek kellett odahaza hitelesen végrehajtaniuk, akik minden hitelességüket elvesztették az utóbbi évtizedben. A görögök nemcsak azért lázadtak fel előbb az utcán, majd a szavazóurnáknál, mert igazságtalannak, s eredménytelennek tartották a hazájuk határain kívülről ajánlott gyógyírt, hanem mert azok, akik mindezt most hirtelen szolgai módon Athénban végrehajtották volna, tökéletesen hiteltelenek a szemükben.
Józan ésszel gondolkodva, egy szabad választáson nem dönthettek másként a görög szavazók. Az már egy egészen más kérdés, hogy a hiteltelenekké váltakon kívül gyakorlatilag csak politikai hulladék maradt alternatívaként. Így kerülhettek most a világ híradóiba olyan figurák, mint a neonáci Arany Hajnal vezére, aki immár az athéni parlamentből üvöltözve riaszthatja el a görög tengerparti nyaralástól még azt a német turistát is, aki a válság idején nagyszerűen spóroló hazájának határát átlépve a kocsmán és a vécén kívül kizárólag az árlapra kíváncsi külföldi kirándulásai során. Miután a szélsőbaloldaliak és szélsőjobboldaliak koalíciója nehezen elképzelhető, a megszorításokat sürgető hiteltelenek pedig kevesen vannak Angela Merkel vágyának teljesítéséhez, marad az óriási, üvöltő kérdés: mi lesz veled, Görögország? Annyit tudunk, hogy Athén pénze a nemzetközi hitelezők további támogatása nélkül július végéig tart ki. Ebbe a rövid időszakba már alig fér bele egy újabb előre hozott választás, amely egyébként vélhetően tovább gyengítené a két nagy pártot.
A kialakult helyzet senkinek sem jelenthetett meglepetést. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a már a jelenlegi, második görög pénzügyi segélyprogram elfogadása után úgy vélekedtek, jóllehet a görög mentőcsomaggal az euróövezet nyerhet egy kis időt, a program azonban irreális gazdasági feltételezésekre épül, és várhatóan sikertelen lesz. A jól értesült londoni elemzők arra számítanak, hogy a segélyprogram valószínűleg néhány hónap alatt összeomlik, és Görögország még az idén elhagyja az euróövezetet. Hogy mi van akkor, ha ez utóbbi megtörténik, valószínűleg csak közvetlenül a lépés előtt vagy után fogjuk megtudni, hiszen addig az uniót ellentmondást nem tűrően irányító, s az eurót jól megfontolt gazdasági érdekből bálványozó Berlin a szörnyű következményeket hangoztató pánikkeltésben érdekelt.
S ha már a francia választók úgy döntöttek, hogy elküldik Merkel mellől az örök egyetértő Nicolas Sarkozyt, akkor az Elysée-palota új lakója most gyorsan megmutathatja, mennyire jó válságkezelő. Francois Hollande látványos görögtűz kíséretében vonulhat be Európa grandiózus, de egyre kopottabb futballstadionjába, s középcsatárként veheti ki a részét az euró, közvetve pedig az egész unió jövőjéért zajló mérkőzésen. Most mindenki azt lesi, a németek mezét húzza-e magára az új fiú, vagy saját szereléssel érkezik.

Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre