Politikus haramia

Ne higgye senki, hogy a parlamenti jegyzőkönyvek csupán száraz olvasmányok!

Mostanában került a nyilvánosság elé például egy olyan jegyzőkönyv, amely a Malév miatt létrehozott bizottság egyik ülésén készült. A fontos tárgyaláson szakértők és állami vállalatok vezetői próbálták megmagyarázni a politikusoknak, szerintük miért és hogyan vezetett a lejtő a cég megszűnéséhez. A jegyzőkönyv 14. oldalára jutva érzékelhető, hogy az eltelt körülbelül fél órában a résztvevők már belemelegedtek s mélyen behatoltak a lényegi kérdésekbe. Épp a privatizációs szerződés vizsgálatába kezdtek, amikor az egyik hozzászólóba belefojtva a szót, váratlan fordulat történt.

A főszereplők: Varga István elnök (Fidesz), Józsa István tag (MSZP) és Kubovicsné dr. Borbély Anett bizottsági főtanácsadó. Idézet a jegyzőkönyvből: „Dr. Józsa István belép az ülésterembe, hangosan: Mi van, már megy a meghallgatás? Hogyhogy?!” A megzavart hozzászóló egy pillanatra abbahagyja, majd folytatni kezdi azzal, hogy De csitt, nézzük csak, mi történik! „Dr. Józsa István odamegy az elnökhöz, és hangosan vitatkozik vele. Dr. Józsa István az elnökhöz: Ez felháborító! Ez nem zárt ülés, nem? Miért vannak kitiltva a folyosóra? – Dr. Józsa István hosszan vitatkozik az elnökkel. – Elnök: István, ülj vissza a helyedre, szerintem házszabályszerűen jártunk el. – Dr. Józsa István a helyére menet megrántja az elnök mellett ülő bizottsági főtanácsadó, Kubovicsné dr. Borbély Anett haját, aki feljajdul.”

Bár újságírók is részt vettek az ülésen, a hír csak a napokban jutott el a sajtóhoz. Kiderült, hogy a példátlan eset után a főtanácsadó a parlament főtitkárához fordult panasszal. A reflektorfénybe került Józsa úgy magyarázta az esetet, hogy a hölgy a házszabály súlyos megsértése miatt jajongott. „Itt nincs mit keresni, nagyon jó viszonyban vagyok a kolléganővel, nagy kezit csókolommal vagyok iránta” – nyilatkozta szenvtelenül először. „Nem húztam meg a haját. Odamentem az elnöki pulpitushoz, pontosabban megkerültem, nem akartam az ülést zavarni azzal, hogy ügyrendben szót kérek, és akkor odahajoltam hozzá, történt egy félreérthető mozdulat, ezért én természetesen elnézést kértem.” Ezt pedig már tegnap a köztévében mondta Józsa, aki – mint a jegyzőkönyvből érzékelhető – úgy nem akarta zavarni a munkát, hogy a hosszú késés után szinte berúgta a bizottság ajtaját.

Érdekes, hogy józan civil szervezetek, jobboldali és balliberális politikusok, emberi jogi aktivisták mit szólnak Józsa faragatlan magatartásához. Előbbiek egyértelműen elítélték azt. Az emberi jogokért és az erőszakkal szemben harcias TASZ és a balliberálisok véleménye viszont újra és újra sunyiságról árulkodik. Az LMP-s Ertsey Katalin csak általában mert szólni a honatyák „bunkóságáról” a nőkkel szemben, Józsáét nem merte nevén nevezni, hiába a jegyzőkönyv: „nem voltam ott, ezért a konkrét esetet nem szeretném kommentálni” – írta levelében. Vadai Ágnes sem bírálta Józsát, csak általánosan ítélte el az ilyen magatartást. Érzékeltetésképp: ahhoz vajon mit szólnának, ha csak elméletben kapnának enni?

Józsa életrajza szerint pedagógusok gyereke. Talán nem tőlük tanulta a kínzás nem feltűnő módszerét, és kívánjuk, hogy ezt a homokozóból is kitiltandó infantilis magatartást ne tapasztalják tőle gyermekei vagy a felesége. Ugyanakkor nem lehet azzal elintézni az ügyet, hogy Józsa fáradt volt, szorongott, és pszichiáterre szorul. Vagy hogy talán többet töltött kedvenc foglalatosságával, a szőlészettel-borászattal. A hajtépés durva munkahelyi zaklatás volt egy kiszolgáltatott nővel, egy kiszolgáltatott köztisztviselővel szemben. Az MSZP-nek lépnie kell. Józsa Istvánnak nincs helye többé a közéletben.