Az elemzők azt mondják, a kérdés a színfalak mögött rég eldőlt, legfeljebb még nem publikus az eredmény. A szakértők zöme a most ötvenkilenc esztendős jelenlegi alelnököt, Hszi Csin-pinget (Xi Jinping) várja befutónak az elnöki tisztségre. Mielőtt megnéznénk, ki is ő, érdemes pár mondatot szánni a vezetőváltás okaira. Az 1989-es európai rendszerváltások tanulságait Kínában is levonták, és a kommunista párt vezetősége reformokat vezetett be a hatalomgyakorlásban. A ki nem mondott cél az volt, hogy megelőzzék az általuk nem kívánt folyamatot. Ennek értelmében törvényben szabályozták, hogy a kiöregedő politikai gárda ne kapaszkodhasson tíz körömmel a székébe. Négy szabály van: minden vezető csak tíz évig lehet hatalomban, és hetvenéves korában nyugdíjazzák; az aktuális vezetőnél tíz évvel fiatalabb generáció legtehetségesebb tagját jó előre kiválasztják utódnak; az így történő hatalomváltást a párton belül mindenki elfogadja; a folyamatot ciklikusan ismétlik.
A mostani kongresszus azért is különösen érdekes, mert a közelmúltban eddig nem tapasztalt botrányok rázták meg a kínai felső vezetést. Két hete a The New York Timesban egy tényfeltáró riport jelent meg arról, hogy Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök családja 2,7 milliárd dolláros vagyont harácsolt össze abban az országban, ahol elvileg mindenki egyenlő. Picit korábban leváltották párttitkári tisztségéből az államelnöki vagy miniszterelnöki poszt egyik várományosát, Csuncsing tartomány első emberét, mert kiderült, hogy a felesége megmérgezett egy angol üzletembert. Október elején egy ünnepségen az egyik (állítólag részeg) tábornok az államelnök arcába vágta, hogy a pártvezetés tele van a katonaság ellen intrikáló disznókkal, és az elnök is egy közülük. Az is szokatlan Kínában, hogy a jelenetet többen megtapsolták, de az már nem furcsa, hogy a botrányokról csak külföldön értesültek, a helyi sajtó egyáltalán nem foglalkozott velük.
A várható befutót, a vegyipari mérnöki diplomával és jogi végzettséggel is rendelkező Hszi Csin-pinget sokáig „a szoprán férjeként” ismerhette a kínai közvélemény, hiszen a felesége népszerű népdal- és kínaiopera-énekeső. A párhuzam máris adott: ők lehetnek Kína Kennedyjei, ráadásul a férj politikusi dinasztia sarja, hiszen apja a Hosszú menetelés egyik veteránja. Ennek ellenére a kínai sajtó a „nép egyszerű gyermeke” képet építi: apja félreállítása idején, tizenöt esztendősen vidékre menekült, ahol kétkezi munkából élt, míg huszonegy éves korára helyi pártvezetővé választották. Sokan széldzsekis politikusnak is hívják, mert öltöny helyett a lezserebb öltözetet kedvelte, és azt is kiemelik, hogy sofőrös limuzin helyett inkább busszal utazott.
