Egyik francia csoport se tartja magát szélsőjobboldalinak, azaz majd valamely felettes szerv fogja talán eldönteni, mely társaságok ellen kell könyörtelen harcot viselni, s melyek maradhatnak. Franciaország manapság éli a szélsőjobb terror ismételt virágzását, állítólag a homoszexuálisok házassága ellen békésen tüntető tömegben is voltak néhány százan, akik utána összecsaptak a rendőrséggel; nos, ők fenyegetik a békés köztársaságot, Valls szerint egyenesen meg akarják dönteni. Csakhogy az említett tüntetéseket a katolikus egyház szervezte számos más civil szervezettel együtt, így nem is olyan nehéz eljutni addig, hogy legalábbis gyanúsan szemléljék a templomba járókat. Ne feledjük, az azonos neműek törvény által elfogadott egybekelése a szocialista kormány egyik legfőbb törekvése volt, még a franciáknak is túlzásnak tűnt az elkötelezettség, ahogy a kabinet a tömegtüntetések ellenére végigverekedte az alsó- és felsőházon a törvényjavaslatot. Ezzel a logikával bármikor veszélyesek lehetnek mindazok, akik részt vettek a tiltakozó gyűléseken, esetleg nem értenek egyet a melegházasság engedélyezésével, főként mert a most megölt fiatalember éppenséggel melegjogi aktivista is volt. A lehetőségek szinte határtalanok! A Nemzeti Front szinte adja magát, a szélsőjobboldali, meglehetősen népszerű párt azonnal tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban állna a gyilkos szkinhedekkel, s az általa ismert bőrfejűek sincsenek semmiféle viszonyban a Clément Méricet agyonverő szörnyetegekkel. A vizsgálat majd eldönti.
A Franciaországban hagyományosan erős, rendkívül jól szervezett szélsőbaloldal azonban nem kerülhet célkeresztbe, pedig róla tudni lehet, hogy vannak militáns szervezetei, és oda is csapnak szükség esetén, ha a pártközpont úgy dönt, vagy vörös köd ereszkedik a szemük elé. Ezek a belügyminiszter szerint csak olyan csoportok, amelyek felveszik a harcot a fasizmus ellen. Ha a francia kormány jobboldali volna, az egész ötletelésnek nem lenne ilyen rossz íze, de hát a szocialisták irányítanak, akik most, a gyilkosságot követő felháborodás idején kijelölték az ellenséget, a szkinhedeket. Ha őket bezárják, mások fogják leborotválni a fejüket, és horogkeresztet tetoválni a nyakszirtjükre. A beteg Európa termeli ki ezeket az agresszív, kérlelhetetlen figurákat, meg azokat, akik zsidó gyerekeket ölnek Toulouse-ban, s azokat is, akik szigorúan antidemokratikus eszközökkel küzdenének ellenük. Akik azt próbálják megoldani, hogyan lehetne a jogszabályokat úgy kiforgatni, hogy ellehetetlenítsék a gyilkosokat és ismerőseiket, valamint azok szomszédait. Ez olyan, mint a beteg testen a kelések leragasztása. Nem látszanak, de ott vannak, és pokolian viszketnek.
Sitkei Levente
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!