A JP Morgan ellen nem ez az első eljárás idén: nemrég félmilliárd dolláros bírságot kaptak, mert az energiapiaci felügyelet rájött: régóta manipulálták az energiaárakat, emberek millióit átverve. (Ez úgy 110 milliárd forint büntetés, ennyiért az Európai Unió hónapokig nem szállt le rólunk a jövő évi költségvetés kapcsán ) Szemfüles olvasók szinte naponta találkozhatnak kishírekkel az ilyen-olyan befolyásos, Wall Street-i vagy londoni befektetőházakat érintő botrányokról, amelyeket diszkréten eltussolnak – a tisztességtelenül megszerzett profithoz képest elenyésző summa ellenében. Rács mögé eddig senki nem került, valószínűleg nem is fog, körön belül elintézik a piszkos munkát, a tőzsde pedig meg sem érzi, mert már jó előre tartalékolnak a bírságokra.
A Wall Streetre és a Citybe már rég visszaköltözött a válság előtti meghitt napokat idéző hangulat, amikor a rossz banki követeléseket szép sztaniolpapírba öltöztették, és rásózták a következő balekra. A tőzsdefelügyelet eddig mindössze egyetlen bankárt fogott perbe hasonló ügyletekért: az elsőt és vélhetően utolsót, történetesen a Goldman Sachstól, amely egyébként peren kívül már szintén busás kártérítést fizetett csalárd üzelmeiért. Most sem kell elrettentő büntetéstől tartani, legfeljebb néhány évre eltiltják a volt igazgatót a bankolástól, addig pedig majdcsak viszi helyette az ügyeket egy stróman. És újra szárnyalnak a spekulatív alapok, miközben a csaláson kapott nagybankok ügyvédei rutinosan teszik a dolgukat.
Némi cinizmussal akár rá is legyinthetnénk, de mégse tegyük. Mert futnak be mostanság hírek arról, hogy az amerikai jegybank nemsokára távozó elnökének, a nagy hatalmú Ben Bernanke-nek a helyére kik lépnének. A listán előkelő helyen szerepel egy olyan bankár, akinek nem csekély köze volt a 2008-as pénzügyi válság kirobbanásához. Higgyünk a szemünknek: az a Larry Summers pályázik a világ legbefolyásosabb pénzügyi posztjára, aki korábban mindent megtett azért, hogy lebontsák a pénzügyi akadályokat a globális spekuláció előtt, szabad utat adva a válságnak. Igen, igen. Az ő nevéhez fűződik az úgynevezett pénzügyi liberalizmus, amely minden kaput megnyitott a kétes értékpapírosítás, a romlott áru átcsomagolása és átcímkézése, valamint az úgynevezett pénzügyi innováció előtt, amelybe világszerte milliók rokkantak bele. Netán azt feltételezzük, hogy Bill Clinton, George W. Bush, majd Barack Obama elnök gazdasági tanácsadója az általa okozott felbecsülhetetlen kárt valahogy jóvá szeretné tenni? A tőzsdecápák kijáróembere regulázná meg a piacokat és vetne véget a bankok manipulációjának? A jelölés ténye katasztrofális, egyúttal kijózanítóan tanulságos. Körülbelül olyan, mintha most egy állami nagybankot a korábban tönkretett Postabank vezetőire bíznánk. De mint látjuk, semmi sem lehetetlen.
(Szabó Anna)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!