Szorgalmi feladat

Sajnálattal közöljük a hírt, Guus Hiddink nem lesz a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.

A teljesség igénye nélkül, nehezen hihető, hogy a dombról már régóta lefelé ballagó, egykoron angol szövetségi kapitány Erikssont oly nagyon motiválná a magyar ajánlat; Rutten önmagát leplezte le azzal, hogy a Bundesligában szereplő Nürnberg ajánlatát nem fogadta el, mert úgymond pihenni szeretne – magyar kapitányként zsíros zsebpénzzel nyugodtan folytathatná ezt az életmódot; Prosineckit jól ismertük játékosként, nála nagyobb hóhányót keveset látott a közép-európai futball; Munoz annyit tud a magyar labdarúgásról, mint Egervári a thaiföldiről, s ennél jobban nem is érdekli; Sousa akaratos, de nem integráló személyiség. Dunga akár jó választás is lehetne, ha hajlandó lenne évente legalább hat hónapot nálunk tölteni, és a rá jellemző alapossággal feltérképezni a magyar futballt, de ezért valószínűleg annyi pénzt kérne, hogy akkor már olcsóbb lenne Ibrahimovicot honosítani.

Csak olyan szakembert van értelme idehozni, akiben lelki kötődés izzik, aki ismeri a magyar futballt, külföldön is népszerű és eredményes. Eme feltételeknek egyetlen ember felel meg: Bölöni László. Közös kudarcunk, hogy ő eddig mindig kosarat adott. És még azt sem tudjuk, miért. Először ennek kellene a végére járni.

Akár szorgalmi feladatként.