Az általános helyzet ugyanis az, hogy a hitelkérelmek elbírálásakor a pénzintézeteket a cégek üzleti tervei egyáltalán nem érdeklik. Kizárólag a hitel fedezeteire, biztosítékaira kíváncsiak. Innen nézve tulajdonképpen egyszerűen érthetetlen, hogy az Egyesült Államokban keletkezett, majd Európába exportált és különösen bennünket megfertőző hitelválság egyáltalán hogyan alakulhatott ki. Pénzintézeteink túlnyomó többsége ma már külföldi tulajdonú.
Negyvenöt év után a világ pénzügyi vérkeringésébe végül úgy kerültünk vissza, hogy a magyar érdekek enyhén szólva sem feltétlenül képesek érvényesülni. Ám aki emiatt fölemeli a szavát, azt a neoliberális oldal leszólja, hogy összeesküvés-elméleteket gyárt. Lapunkban azonban folyamatosan ismertetjük azokat az eseteket, amelyek újabb és újabb tanulságul szolgálhatnak arról, hogy szó sincs erről.
Szerdán például az osztrák Erste bankról és a német Lombard lízingről írtuk meg, hogy lakossági hitelügyletekben – miközben figyelmen kívül hagyják a magyar bíróságok ítéleteit – miképp lehetetlenítik el a magyarokat, ma pedig a portugál Banif Plus Bankról, hogy a törvényekkel szemben miként akarja tönkretenni „kedves ügyfelét” gátlástalanul. Csak remélni merjük, hogy a működési engedélyével játszik. Cikkünk mindenesetre a címlapról olvasható.
