A helyzet nem túl bonyolult: az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) közösen kidolgozott egy Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amely a kisebbségvédelmet érintő témákban szorgalmaz uniós szintű jogalkotást, de az Európai Bizottság (EB) elutasította a kisebbségi kezdeményezés bejegyzését. Ezt a párt és a FUEN megtámadta a luxemburgi bíróságon, ám a múlt héten a román külügy is belépését kérte az ügybe az Európai Bizottság oldalán. Kelemen Hunor pedig művelődési miniszterként és miniszterelnök-helyettesként tagja a román kormánynak, így mindkét oldalon érintett az ügyben. Korábban egyébként Szlovákia az Európai Bizottság oldalán, Magyarország a kisebbségi kezdeményezők oldalán kérte belépését a perbe.
Az RMDSZ vezetője most Victor Ponta román miniszterelnök magyarázatát várja az ügyben, és arra kérte a kormányt, amelynek tagja és második embere, hogy vonja vissza a folyamodványt. Titus Corlatean külügyminiszter viszont arról beszélt, bármilyen visszalépés ebben a kérdésben az ő lemondását eredményezi. A magyar politikus szerint számára vállalhatatlan, hogy felperes és alperes is legyen ugyanabban az ügyben.
Kelemen Hunor május elején még bizakodott: az MTI kérdésére biztosnak mondta, hogy Románia nem fog ebbe a luxemburgi perbe belépni. A kérdés akkori felvetését az indokolta, hogy az EU luxemburgi bíróságán zajlik egy másik, hasonló témájú jogi vita is, amelyet a Székely Nemzeti Tanács vezetői indítottak az Európai Bizottság ellen a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésük elutasítása miatt. Abba a perbe Szlovákia, Görögország és Románia lépett be az EB, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán.
Az Romániában nem kérdés, hogy a kormány miért léphetett koalíciós egyeztetés nélkül ebben a fontos kérdésben – arrafelé így mennek a dolgok. Mindenki mindenkivel volt már koalícióban, és buktatta is meg már jelenlegi cimboráját. Egy dolog örök: a magyarellenesség. A román diplomácia vezetője szerint a kisebbségek ügyének kezelése minden állam nemzeti hatásköre (Ceausescu ezt úgy fogalmazta annak idején, hogy belügy), ezért az EB elutasító döntését korrektnek tartja. „Ebben a jogi procedúrában az EU – Románia által is helyeselt – álláspontja ütközik a perbe belépő Magyarország álláspontjával, amely az Európai Unió révén kívánja megvalósítani azon célkitűzését, hogy az uniós országokban élő magyar etnikai kisebbségek nemzetközi gyámjává váljék” – fogalmazott Titus Corlatean. A külügyminiszter következetes ember: az általa vezetett tárca elutasította Magyarország igényét, hogy Nagyváradon és Marosvásárhelyen is nyithassunk konzuli irodát. Ezzel kapcsolatban Radu Podgorean külügyi államtitkár szombaton úgy nyilatkozott: a romániai magyarok érdekeit az az állam képviseli, amelynek polgárai, vagyis Románia. Az erdélyi magyarok, közöttük a székelyek azzal okozzák a legnagyobb problémát Romániának, hogy léteznek. Ellentétben a szászokkal, akikkel most tökéletes a viszony, miután eladták őket súlyos márkamilliárdokért Németországnak. Pár éve Bajorországban ünnepelték meg a Barcaság első írásos említésének nyolcszázadik évfordulóját, és az eseményre meghívták az éppen hivatalban lévő román külügyminisztert is. Ő arról beszélt a kormánya nevében: a szászoknak tudniuk kell, hogy nagyon hiányoznak, és bármikor szívesen látják őket Romániában.
Most már csak a még ott lévő székelyeket, magyarokat kellene megszeretniük.
