A Navracsics Tibor európai uniós biztos megüresedett veszprémi parlamenti mandátumáért kiírt időközi választáson a kormánypártok kétharmados többsége forgott kockán. Ezt a többséget az ellenzék úgy tudta elvenni a Fidesz–KDNP-től, hogy elhódított tőle egy 2014-ben megnyert egyéni körzetet. És tavasszal Tapolcán ugyan revánsot lehet venni, a kétharmad ott már nem szerezhető vissza, ahhoz egy jelenleg ellenzéki választókerületben kellene nyerniük a kormánypártoknak.
Az ellenzék mostani győzelme elsősorban szimbolikus. Magyarország nem ébredt új világra, ma is adott a stabil kormányzás minden eszköze és feltétele. A Gyurcsány-korszak sem tér vissza sem Veszprémbe, sem az országba; a bukott miniszterelnök papírtigris, akivel már riogatni sem érdemes a jóérzésű választópolgárokat. Az új alkotmányos rendszer pedig megszületett; kellő fegyelemmel a szavazáson részt vevők kétharmados többsége ezután is biztosítható egy-egy döntésnél a parlamentben; az meg aligha válik a magyar demokrácia kárára, ha az alaptörvény módosítása egyeztetési kényszerrel jár.
A voksolás eredménye visszatükrözi az utóbbi hónapokban a közvélemény-kutatások által jelzett trendet: a Fidesz–KDNP-től nagyon sok korábbi támogatója fordult el. A veszprémi befutó ráadásul még szorosnak sem mondható, Kész Zoltán sima győzelmet aratott. A közhangulat tehát alaposan megváltozott tavaly október óta. Az újabb vereség azért lehet különösen fájdalmas a kormánypártok számára, mert mindent összevetve az ellenzék továbbra is hiteltelen és megosztott. Nem állítható, hogy a baloldali, balliberális kis pártok a legalkalmasabb közös jelöltet indították Veszprém alpolgármesterével, Némedi Lajossal szemben, Kész Zoltán mégis nyerni tudott. Mégpedig olyan politikusként, aki a baloldaliságtól fényévnyi távolságra pozicionálja magát őszinte pillanataiban. Az ő kiválasztása, a személye körüli viták azt is pontosan megmutatták, hogy sokadik választási veresége után hol tart, milyen állapotban van a hatalmát 2010-ben elvesztett politikai, szellemi erőközpont. Mindez azonban tegnap nem nagyon érdekelte a veszprémi választókat: aligha a kormány hiteles alternatíváját látták a papíron független Készben. Egyszerűen az lebegett a szemük előtt, hogy nem fideszes, és esélyesnek látszott a győzelemre. Mint nemrégiben a jobbikos ózdi polgármester.
Az elmúlt időszak eseményeit és a tegnapi kudarcot a kormánypártok felfoghatják időben jött figyelmeztetésnek. A sikeres kormányzást semmilyen külső tényező nem veszélyezteti, s a parlamenti többségük ugyan mostantól valóban nem kétharmados, még mindig példátlan arányú. A miniszterelnöknek – ha úgy ítéli meg – hatalmában áll korrigálni a kormány politikáján, személyi változtatásokról is szabadon határozhat. Ésszerű lenne lépnie, hiszen a Fidesz–KDNP támogatottságának eróziója kezd elgondolkodtató méreteket ölteni.
Persze lehet azt is mondani, hogy a következő általános választás még nagyon messze van
