Túltolták?

Lépés lépést követve, a rezsicsökkentés varázslatos erejű politikai csodaszerré érett.

Erdősi Csaba
2015. 06. 16. 22:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lépés lépést követve, a rezsicsökkentés varázslatos erejű politikai csodaszerré érett. A fogyasztók szerették, hiszen valóban szükségük volt egy kicsivel több levegőre a devizahitelek, valamint egyéb változatos gondjaik szorításában, az ellenzék pedig sem lenyelni, sem kiköpni nem tudta. A rezsicsökkentésnek így alighanem komoly szerepe volt abban, hogy a kormánypártok 2010 után 2014-ben is kétharmaddal húzták be az országgyűlési választásokat.

Látszólag tehát minden szép és jó volt, noha néhány szakember már a kezdetekkor figyelmeztetett arra, hogy a folyamat közgazdaságilag fenntarthatatlan: a szolgáltatók elveszítik a nyereségüket, sőt gazdálkodásuk veszteségbe is fordulhat, s emellett csökkenhet az ellátás minősége, üzembiztonsága. S valóban, az önkormányzati tulajdonú távhőcégeket már az első rezsicsökkentési kör után is nagyjából ötvenmilliárd forinttal kellett kisegíteni. Ez azonban politikailag még nyilván így is bőségesen megérte, hiszen a fogyasztók minden kiküldött számlán ott olvashatták, mennyi pénzt spóroltak meg a rezsicsökkentésnek hála. Azután sorra jöttek a hírek arról, hogy a külföldi tulajdonban lévő áram- és gázszolgáltató társaságok ugyancsak egyre nagyobb veszteséget halmoznak fel a lakossági ügyfelek ellátásán, de még ezt is el lehetett intézni egy vállrándítással – legyen ez az ő bajuk. A helyzet akkor kezdett kínossá válni, amikor már a hulladékszállítási rendszer közelgő összeomlásától tartottak az érintettek, a kéményseprő vállalkozások pedig olyan áldatlan állapotba kerültek, hogy szó szerint a katasztrófavédelmet emlegették mint megmentőt.

Az a helyzet, hogy a jelenlegi tarifák mellett csak a vezetékes energiaszolgáltatásban körülbelül százmilliárd forintos veszteség keletkezik évente, és ezt az irdatlan koloncot épp most veszi a nyakába a kormány. A lakossági gázellátásból ugyanis már minden eddigi piaci szereplő kivonult, átadva fogyasztóit a Főgázból kinőtt, állami tulajdonú energiaholdingnak, és folynak a tárgyalások az áramszolgáltatókkal is ugyanerről. Csakhogy ha a veszteségeket nem sikerül valahogy másképpen lefaragni, az állami energiacégnek vagy árat kell emelnie, vagy a számlát az adófizetőknek kell majd állniuk. Egyik sem túl vonzó alternatíva. A helyzetet nem teszi könnyebbé, hogy Brüsszel is rosszallja a rezsicsökkentés néhány elemét – például hogy a vezetékhasználati díjak megállapításakor a cégek kárára kedvezett a kormány a lakosságnak.

Kovács Zoltán kormányszóvivő és Németh Szilárd rezsibiztos hétfői sajtótájékoztatójukon kijelentették ugyan, hogy megvédik a rezsicsökkentést, de azon kívül, hogy elmennek a falig, sőt azon túl is, nem mondtak semmi konkrétumot. Pedig félő, hogy azon a bizonyos falon már most túl vagyunk, így az irányt inkább talán visszafelé kellene kitűzni. Nagy kérdés, hogyan lehet ezt úgy megtenni, hogy az a kormány számára ne érjen fel egy politikai öngyilkossággal, mégis hatékony legyen. Ha megcsinálják, az alighanem még a rezsicsökkentésnél is nagyobb fegyvertény lesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.