Magáncsőd kérdőjelekkel

Évek óta tartó huzavona után várhatóan két hét múlva végre életbe lép a családi csődvédelem intézménye.

Évek óta tartó huzavona után várhatóan két hét múlva végre életbe lép a családi csődvédelem intézménye. A tervek szerint családok ezreinek kínál majd lehetőséget ez arra, hogy megmeneküljenek a kilakoltatástól és az adósrabszolgaságból. Az adósok szempontjából tehát húsba vágóan fontos a kérdés; az Európa számos országában évtizedek óta működő jogintézmény bevezetésével régóta adós a mindenkori magyar kormány. Ugyanakkor az is igaz, hogy kár lenne most úgy elintézni a dolgot, hogy „ezt is kipipáltuk”.

Pedig a jelek szerint ez történik. A szakértők többsége egyetért abban, hogy a kormánypártok későn reagáltak a kilakoltatás előtt állók érdekében hozott programmal. Az eljárás is rendkívül bonyolultnak tűnik, ezért aztán egyáltalán nem nevezhető családbarátnak. Ráadásul még mindig rengeteg a kérdőjel a napokon belül induló rendszer körül. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy az intézmény meglehetősen szigorú feltételeket támaszt a jelentkezőkkel szemben. Azok vehetik majd igénybe, akiknek a lakhatása forog kockán. Azaz akiknek egy vagy több, 90 napja lejárt, 2 és 60 millió forint közötti hiteltartozásuk van. A védelem ráadásul csak akkor jár, ha az adós a tartozás legalább 80 százalékát elismeri, és az összeg nem haladja meg a vagyona kétszeresét.

Noha két hét múlva már jelentkezhetnek a családok, máig nem készült el az a központi honlap, amelyen tájékoztatást kaphatnak az eljárás kezdeményezésének körülményeiről. Például hogy milyen dokumentumokat kell majd beszerezniük, és hova fordulhatnak a problémáikkal. Minderről egyelőre csak egy magánszemély által önszorgalomból összeállított weblap nyújt eligazodást.

Viszont végre megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely tisztázza, hogy melyek azok a vagyontárgyak, amelyek nem vehetnek részt az adósságrendezés folyamatában. A bajba került adósoknak nem kell tartozásuk kiegyenlítésére fordítaniuk a háztartási eszközeiket, mindennapi használati tárgyaikat. Nem értékesíthetők például a háztartások fűtőberendezései és azok tartozékai, maradhat a hűtőszekrény is, és nem kell megválnia a családnak a kedvtelésből tartott állatától sem.

Szorít tehát a határidő, jelentősen késik azonban a csődvédelmi szolgálat központi és területi szerveinek felállítása. Még csak ezen a héten kezdték meg annak a száz vagyonfelügyelőnek a kiképzését is, akik csődgondnokként felügyelik majd a jelentkezők pénzköltését. Szintén kérdéses, hogy az adósok tömegeit tekintve e csekély számú csődbiztos miként birkózik majd meg a várhatóan sok tízezer adós problémájával. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis több mint 180 ezer, legalább három hónapja nem törlesztett ingatlanhitel-szerződést tart számon, amelyek közül becsléseik szerint a magáncsőd intézménye 20-25 ezer adósnak jelenthet valódi segítséget.

A csődbiztos felügyeli majd az igénylő, a hozzátartozói és a vele egy háztartásban élők pénzköltését. Hogy a szabályozás nincs kellőképpen végiggondolva, az is jelzi, hogy például egy olyan háromfős család, amelyben mindenki dolgozik, fejenként a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét költheti el szabadon, azaz körülbelül 120 ezer forintot. Ennél nagyobb kiadáshoz a csődbiztos beleegyezése szükséges. Csakhogy a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi adatai szerint egy ugyanilyen család esetében közel 220 ezer forint volt a létminimum. A hivatalos adatok alapján tehát nincs kizárva, hogy családok ezrei lesznek képtelenek fedezni alapvető szükségleteiket. A rendszer tehát hamarosan működésbe lendül, ám hogy mit tartogat az adósoknak, az majd a gyakorlatban derül ki.