Hazánkban ideiglenesen

Manapság ismét rendszeresen, egyre jelentősebb számban fordulnak meg idegen csapatok az országban.

Azon el lehet vitatkozni, hogy elvi alapon egy kalap alá vehető-e az egykori szovjet és a most körvonalazódó amerikai katonai jelenlét, ám bármi is legyen a konklúzió, az nem lehet oka az átláthatóság mellőzésének. Csak azzal támaszthatja alá a mostani lépések különbözőségét, a magyar függetlenséget nem fenyegető voltát a kormányzat, ha olyan publicitást ad és – a médián, társadalmi szervezeteken keresztül – tesz lehetővé az idegen csapatokkal kapcsolatban, amelyre a szovjetek esetében a kommunista diktatúra és cenzúra esélyt sem adott. Az, hogy utólag – vagy éppen az utolsó pillanatban – módosított kormányhatározatok virágnyelvéből kelljen a nyilvánosság napszámosainak kihámozniuk egy-egy küszöbön álló külföldi csapatmozgást hazánk területén, az, hogy a telepítések megtörténtét még közleményben sem hozzák nyilvánosságra, egyszerűen nem fér bele egy független, demokratikus ország berendezkedésébe. Arról nem is beszélve, hogy a transzparencia a bizalomerősítés és a félreértések elkerülésének is az elsődleges módszere lehet azok felé, akikkel most „szövetségi érdekből” szembefordulni vagyunk kénytelenek.