Másfelől persze olyan ajándék ez, mint a mesebeli okos lányé: van is, meg nincs is. Hiszen ha megnézzük a jelentősebb időközi választások eredményeit, a Fidesz ezek közül egyet se tudott megnyerni. Ami azt jelenti, hogy az ellenzéki erők – a baloldal és a radikális jobboldal – hívei még saját pártpreferenciáikat is félreteszik, csak nehogy a jobboldal jelöltje győzzön. Ez pedig arra utal, hogy a Fidesz tevékenysége sincs köszönő viszonyban a magyarok álmaival. A félelmeiket ugyan jobban érzi, de az emberek jó része már nem akarja, hogy ez a kormány álmodjon helyettük. Se kicsit, se nagyot. Mert valahogy mindig arra kell ébredniük, hogy odafent páran újraosztották maguk között a tortát, nekik meg csak a morzsák maradtak.
Ilyenkor jön elő a jól ismert ellenérv: nincs jobb. (Ha valaki abban reménykedne: az éppen március 30-ra időzített pedagógussztrájk nyomán se lesz hirtelen.) De van-e olyan ambiciózus fiatalember, aki arra tenné fel az életét, hogy a legkisebb rossz legyen? Egy-egy születésnap alkalmából talán ezen is érdemes lenne elgondolkodniuk az első párttagkönyvek tulajdonosainak. Ahogy azon is, hogy ha valakit már nem az álmok, hanem a félelmek tartanak a felszínen, annál előbb-utóbb akad majd kisebb rossz. Akkor meg a torta – némi képzavarral élve – mehet a levesbe.
