Fekete hétfőként vonulhat be a devizahitelesek kálváriájába az év 23. hetének első napja. Ekkor hirdette ki a devizahiteles szerződésekre vonatkozó jogegységi döntését a Kúria. A legfőbb bírói fórum a bankok pártjára állván hétfőn úgy döntött, nem kell feltétlenül szerepelniük a devizahiteles szerződésben a tartozás pontos devizaösszegének, azt akár utólag is közölhette a bank az ügyfelekkel. Persze nem is kell ezen csodálkozni, hisz a Kúria polgári kollégiumának vezetője, Wellmann György április közepén a Magyar Bankszövetség panaszos levelére válaszolva elnézést kért, hogy egy ítéletben a devizaadósnak kedvező ítélet született. Devizahiteles-ügyekben jártas ügyvédek szerint a levél alkalmas arra, hogy megrendítse az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári hitet.
De nem csupán ez az egy ügy borzolja a kedélyeket. A brókerbotrányok károsultjai a mai napig hiába kérik számon a kormányon a teljes kártalanítást: a Quaestor- és a Buda-Cash-károsultak egyelőre hiába tüntetnek veszteségeik teljes megtérítéséért. De úgy tűnik, a Spéder Zoltán–FHB–Takarékbank–takarékszövetkezetek négyszögben is akadnak még elvarratlan szálak. Az utóbbi napok fejleménye, hogy frontális támadás indult az FHB-ban és azon keresztül a Takarékbankban meghatározó befolyással rendelkező, egykor Fidesz-közeli pénzember ellen. Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke és Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke is a kormánynak címzett levélben hánytorgatta föl a takarékszövetkezeti szektor körüli furcsaságokat. Majd – mit ad Isten – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter épp elkészült egy témába vágó törvényjavaslattal, amely kihúzhatja a talajt az FHB és a Takarékbank alól, s amit azon melegében el is fogadott a parlament. A miniszterelnök pedig beismerte, azonnali intézkedésre van szükség, erősebb felügyelet kell a takarékszövetkezeti szektor fölé, illetve hogy a kormány ellenzi a takarékszövetkezetek további FHB-részvény-vásárlását. Demján Sándor levelére válaszolva azt is megígérte, hogy a Demján által látni vélt, a takarékszövetkezetek köré szőtt és azokat kiszipolyozó cégháló ügyében is vizsgálódni fognak. S a takarékszövetkezeti botrány még csak épp hogy elkezdődött. Kérdés, az ilyen – folyamatosan újratermelődő – pénzügyi bizonytalanságok, botrányok ismeretében elvárható-e a lakosságtól, hogy bízzon a bankokban, s föllendüljön a hitelfelvételi kedv, ami igencsak kívánatos lenne a gazdasági növekedés támogatása érdekében.
