Ott van először is maga az állam, amely előbb megszavaz bizonyos összeget a roma integrációra, utóbb elfelejti átutalni. Ám a legnagyobb ellenerő a politikai korrektség, amely rasszizmus, kirekesztés, szegregáció és más hangzatos jelszavak hangoztatásával akadályozza meg a felzárkóztatás esélyének a lehetőségét is. És természetesen ott vannak a romák demokratikusan megválasztott szervezetei is, amelyek a mégiscsak hozzájuk csöpögő költségvetési pénzeket gondosan magukra, a családjukra, a szociálisan különösen érzékenyek a szervezetükre költik.
A kényszer-betelepítés ellen valóban vannak jobb érvek is.
