Vajúdnak a hegyek

A kampánylogika azt kívánja Orbántól, hogy ne vegye észre a megkésve változó brüsszeli hozzáállást.

Európa válsága ugyanis olyan mély és sokrétű, hogy megoldásukhoz önmagában kevés, ha összezárnak a visegrádiak, a mediterránok, avagy a nagyok, az úgynevezett mag-Európa. Szélesebb körű összefogásra van szükség az egymásra rakódott problémák megoldásához. Európa elkényelmesedett, sokáig abban ringatta magát, hogy gazdasági ereje, demokratikus kisugárzása elég befolyást biztosít számára a világban. Közben nem reagált időben a globalizáció felgyorsulásával jelentkező biztonsági és szociális kihívásokra. A jólétbe belefeledkezve elitje egyre inkább elszakadt a társadalmaktól, késve vagy egyáltalán nem érzékeli az átlagembert érintő legfontosabb problémákat. Az eurózóna gondjai, majd a kontinensre zúduló nagyszámú bevándorló jelentette kihívás és a brexit tovább mélyítette a válságot, kidomborítva a legitimáció és a szolidaritás előtte is meglévő gyengeségét. Mindezek következtében tombol a populizmus, mélyülnek az unión belül a törésvonalak. Pozsony azonban megmutatta, immár mindenki átérzi a helyzet komolyságát. Megkezdődött a megoldások keresése, a hegyek tehát már vajúdnak, és csak remélni lehet, hogy nem egeret szülnek.