Multik, haza?

Az elmúlt néhány év azt bizonyította, a láncok elleni intézkedések nagyrészt hatástalanok voltak.

A jelek szerint a kormánynak hirtelen mindennél sürgetőbbé vált, hogy (újra) nekifusson a hazánkban működő kereskedelmi láncok megzabolázásának. Sajtóhírek alapján már a héten elkészülhetnek azok az előterjesztések, amelyek nagyobb terhekkel sújtanák a Magyarországon működő cégeket. Az elmúlt napokban kiszivárgott, Lázár János és Varga Mihály nevéhez kötött javaslat azonban korántsem előzmény nélküli. Lapunk számolt be tavaly arról, hogy Orbán Viktor Lengyelországban a következő szavakkal vezette föl a kormány szándékait: „Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük.” Úgy tűnik, a kormányfő most látja elérkezettnek az időt, hogy megvalósítsa a negyedik célt is. Vagy legalábbis beszéljen róla...

Ehhez kapóra jött, hogy a szomszédos országok vizsgálatai során kiderült az, ami nálunk már néhány éve közismert, nevezetesen, hogy a nyugati cégek gyengébb minőségű termékeket gyártanak a keleti tagországok számára, mint amit otthon forgalmaznak. Érdekes módon Lázár János múlt heti kormányinfón elhangzott érvelése szerint ezért nem a silányabb terméket gyártókat kell megbüntetni, hanem a termékeket forgalmazó kereskedelmi láncokat. Kétségtelen ugyan, hogy vérlázító a kelet-európai fogyasztók átverése, de ha valóban tenni akar ez ellen a kormány, akkor ezt elsősorban nem a kereskedőláncokon kellene számonkérni.

Az elmúlt néhány év azt bizonyította, a láncok elleni intézkedések nagyrészt hatástalanok voltak, így a tőkeszegény hazai kisboltok száma megállíthatatlanul csökkent. S hiába érvel a kancelláriaminiszter azzal, hogy a vásárlók és munkavállalók érdekeit tartják szem előtt a mostani intézkedéscsomaggal, illetve hogy nem lesz áremelkedés például a multiláncok parkolóinak megadóztatása vagy a kötelező létszámbővítés miatt. Ahogy eddig, úgy a jövőben is beépítik majd áraikba a növekvő költségeket az érintett cégek.

Ha pedig valóban úgy lesz, ahogy Lázár János ígérte, és nemcsak a multikra, hanem minden kereskedelmi láncra vonatkoznak majd az előírások, akkor számolni kell azzal, hogy a tőkeerős külföldi láncok ismét jobban viselik majd a terheket, vagy kijátsszák az előírásokat, míg a magyar cégek lemaradnak. Persze Brüsszel is közbeléphet, mint ahogy tette az elmúlt évben jó pár alkalommal a magyar kormány intézkedéseivel szemben.

Főleg akkor várható uniós saller, ha a kormány visszatér régi szokásához, és éppen a leginkább érintetteket, a kereskedelmi láncokat hagyja ki az egyeztetési folyamatból. Lázár János szerint a tervezett intézkedések célja elsősorban a fogyasztók és a kereskedelemben dolgozók érdekeinek védelme. A jelek szerint ezért csak az ő képviselőikkel kíván egyeztetni a kormány. Persze velük is csak futtában, hiszen pénteken postázták javaslataikat, s ma már kezdődnek is a tárgyalások, amelyekre csak a munkavállalói érdek-képviseleteket, a munkaadói szakmai szervezeteket, valamint a környezet- és fogyasztóvédőket hívták meg. A korábbi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy ismét erőből akarják letolni az áruházláncok torkán az új szabályokat. Azok viszont most sem fogják hagyni magukat.

Jó eséllyel arra kerül majd sor, ami már több, önkényesen meghozott törvény esetében. A multik – Brüsszellel a hátuk mögött – majd jól megfúrják a jogszabályt, a kormány pedig ismét utólagos egyeztetésre kényszerül, hogy a nagy áruházláncok szája ízének is megfeleljen a törvény. Feltéve, ha az egész javaslatcsomag nem csak egy újabb gumicsont, amely arra szolgál, hogy a választásokig elterelje a figyelmet az egyre szaporodó korrupciós ügyekről.