De talán még ezt a békát is lenyelnék, ha jelentősen nőne ellátásuk összege a svájci indexálás visszaállításával. Jelenleg ugyanis kizárólag az alig mérhető inflációhoz igazítják az emeléseket, esetleg a gazdasági fejlődéshez kötött minimális extrával megfejelve. A svájci számítás esetén viszont a mai viszonyok között jelentősen magasabb lenne a nyugdíjemelés. Ebben a rendszerben ugyanis a növekedés mértéke felerészben az inflációhoz kötött, felerészben pedig a reálbér emeléséhez. Jól mutatja a két számítás közötti különbséget, hogy jövőre a kormány háromszázalékos inflációval számolva háromszázalékos nyugdíjemelést ígér. Ezzel szemben a svájci indexálás esetén az idei tízszázalékos reálbér-növekedés felének, illetve a várható infláció felének együttes összegével kellene emelni a nyugdíjakat, azaz 6,5 százalékkal.
És akkor a legfontosabb problémáról nem is beszéltünk, nevezetesen hogy mi lesz a nyugdíjakkal 2030 után. Ugyanis még a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint is komoly gondok lehetnek az évezred negyedik évtizedében a nyugdíjak kifizetésével a kedvezőtlen demográfiai folyamatok eredményeként. S ahogy a korábban regnáló kormányok egyike sem tett egyetlen lépést sem a rendszer gyökeres átalakításáért, úgy a jelenlegi sem. Az illetékesek természetesen mélyen hallgatnak e problémáról, hiszen ezzel nem lehet választást nyerni.
A félrevezetett nyugdíjasok közül sokan pedig még hálásak is a kormányfőnek, hogy „kiharcolta” számukra az ellátás emelését; nagyobb az esélye így, hogy lelkesen szavazzanak jövőre a Fideszre.
