Nem véletlenül nem sietett reagálni a Fidesz a Soros-sztori friss fordulatára, miszerint hatóságaink megállapították: az agg milliárdos nem készül erőszakra Magyarországon. Feljelentést ez ügyben a jobbikos Mirkóczki Ádám tett – kiugrasztandó a nyulat a bokorból –, aki a parlament nemzetbiztonsági bizottságát alelnöklő Németh Szilárd, a miniszterelnöki főtanácsadó Bakondi György és sok más potentát kijelentéseire, továbbá a komplett sorosozós kampány elemeire hivatkozva vetette fel súlyos bűncselekmények alapos gyanúját az alkotmányos rend elleni szervezkedéstől a tőrőlmetszett hazaárulásig. A nyomozók azonban azt mondták: nem fognak nyomozni. Soros György nem elég veszélyes ehhez. A kampány- és propagandagépezet által idézett, tervnek nevezett cikkeiben a véleményét mondja el egy adott jelenség – konkrétan a migráció – kapcsán, ami „nem tekinthető erőszakos, fenyegetéssel járó cselekmény előkészületének”. (A félreértések elkerülése végett: a rendőrség nem nevezi kampány- és propagandagépezetnek a kampány- és propagandagépezetet.) Javaslatait ráadásul az EU-nak fogalmazza meg a Soros nevű pasas, így közvetlenül hazánkra nézve utasításai sincsenek. Vizsgálták ezenfelül azt is, hogy a célszemély a migrációval összefüggésben buzdít-e másokat erőszakos magatartásra – ám publikációi effajta bűncselekmény gyanúját sem vetik fel. Úgy tűnik tehát, hogy Soros Györgynek – mit ad isten – nincs veszélyes terve, amelynek megvalósításán kiterjedt nemzetközi hálózat dolgozik. Ne hagyjuk szó nélkül.
Na tessék, mi megmondtuk, és immár hivatalos: Soros-terv nincs, a kormány tehát hazudik, mint a vízfolyás! Valahogy így kiálthatnánk fel most (vagy sóhajthatnánk – ki-ki vérmérsékletének megfelelően). Amennyiben legalábbis mindannyian az ép és józan ésszel felfogható valóságban élnénk, egyöntetűen elfogadva reáliáit, törvényszerűségeit.
Kétségkívül fontos, sőt izgalmas fejlemény, hogy egy valóságos – nem utolsósorban: az államot szolgáló – szervezet veszi magának a fáradságot és a bátorságot, és aláírt papírt ad ki arról, hogy Magyarország kormánya a fikció birodalmában keresi további boldogulása útjait. (Talán annak is van két lábbal a földön állva felfogható oka, hogy Pintér Sándor belügyminiszternek szokása kerülni a primer sorosozást a fórumain.) Egy speciális szempontból is érdekes ez, hiszen miközben majd mindenki könnyű kézzel aprítható – sorosisták mindenhol, avagy: aki azt mondja, hogy nincs Soros-terv, az igenis a Soros-terv végrehajtásán munkálkodik –, egy állami szervre mégsem könnyű rásütni a bélyeget. Haha, Orbán Viktor és a Fidesz saját vermébe esett, innen nem fognak kikecmeregni!
Igen ám, csakhogy nem élünk mindannyian az ép és józan ésszel felfogható valóságban. Az utóbbi két-három évben a fikció teljesen átvette a hatalmat, és uralkodik rendületlenül. Írtam már róla: a Fidesz meséje nem nélkülözi a valóságos elemeket, de pont úgy viszonyul hozzájuk, ahogy az igaz történetek alapján készült hollywoodi filmek az igaz történetekhez. Hollywoodnál hatásosabb és hatékonyabb pedig nem sok minden bír lenni napjainkban. Más kérdés: az emberek általában tudni szokták, hogy a mozitermen kívül máshogyan mennek a dolgok, mint a vetítővásznon. A politikában ellenben olyan korszakot élünk, amikor a különbségek elmosódnak. Orbán Viktor erre építkezik, ebből él. Megteheti, mert rájött arra is, hogy a siker kulcsa az eltökéltség és az intenzitás. Mondani, mondani, mondani. Hazudni, hazudni, hazudni. A tartalom semmi, az üzenet minden.
Ezért a valóság fontos, de önmagában nem elég. Nagy szerencse, hogy az igazságot is lehet még mondani. Mondani, mondani. Persze nem könnyű napjainkban legyőzni a fikciót. A hazug embert nem érik utol hamarabb, mint a sánta kutyát. De muszáj a sarkában maradni.
