A hatodik koporsóban

Nem lett részünk abban a felszabadult, igaz világban, amelyet a rendszerváltáskor ígértek nekünk.

Persze méltánytalan lenne a Fideszt és Orbán Viktort felelőssé tenni a rendszerváltás kisiklásáért. Olyannyira, hogy a 2010-es választások előtt épp a Fidesz és miniszterelnök-jelöltje ígérte, hogy helyrehozzák, kiteljesítik mindazt, ami a \'89-es, \'90-es ígéretekből és reményekből elsikkadt. De a jövőt mégsem kaptuk vissza. Mire vitte ez a nemzedék? Soha nem keveredik ki a bankhitelekből, legfeljebb akkor, ha elárverezik a lakását. Már nem azon aggódik, mennyi lesz a nyugdíja, hanem hogy lesz-e egyáltalán. Ha megnyerte volna a jövőt, a gyermekeiét is itt képzelné el, s nem több száz kilométerre nyugatra. Napi nyolcórai munkával ha nem is jólétet, de elfogadható életszínvonalat biztosíthatna a családjának, de legalább saját magának, s nem a létminimum alatti összegből kellene megélhetési stratégiákat kieszelnie. S főleg nem kéne folyton azt látnia, hallania, benyelnie, hogy jobban él, amikor rosszabbul, gazdagabb, amikor szegényebb, tájékozottabb, amikor elhallgatnak előle valamit, szabadabb, amikor átverik. De erről már nem a Magyar Szocialista Munkáspárt tehet.