Ráadásul mindez nem is annyira előzmény nélküli. Miután januárban egyértelművé vált, hogy a kormány várakozásaival szemben sikeres lesz az olimpiarendezéssel kapcsolatos aláírásgyűjtés, hirtelen az egyik kormányközeli oldal „rátalált” a Momentum elnökségi tagjának korábbi írására, amelyben „lenézi” a vidéki embereket. Mécs János később hiába magyarázta el, hogy csak stílusparódiáról van szó, a Fidelitas szimpatizánsai ma már az innen vett idézettel jelennek meg a Momentum vidéki fórumain.
A „bűnös város” narratívájának megteremtésével is érdemes lenne óvatosan bánni a kormányzati spin doctoroknak. Amikor ugyanis ebbe legutóbb beleálltak, abból éppen a Fidesz jött ki rosszul. 1998-ban az első Orbán-kormány hatalomra kerülése és Demszky Gábor főpolgármester újraválasztása után a 4-es metróra (sőt, nem csak arra) szánt kormányzati pénzcsapokat a Fidesz elzárta, és ezek csak a Medgyessy-kormány időszakában nyíltak újra. (Nem mellesleg az elmúlt hetekben nyilvánosságra került OLAF-jelentés éppen ezt a kormányokon átívelő, korrupciógyanús presztízsberuházást szedi darabokra.) Ugyanakkor a Fidesz nemcsak a 2002-es (majd a 2006-os) országgyűlési választást veszítette el, hanem jóval kevesebb egyéni képviselői helyett szerzett a Fővárosi Közgyűlésben is.
Persze ma sem az a valódi kérdés, lehet-e feszültséget szítani a főváros és a vidék között, vagy lehet-e fenyegetni a budapesti polgárokat, hanem az, hogy a választási matematika alapján megéri-e. Hiába diktál mást a józan ész.
