Szorít tehát a határidő, jelentősen késik azonban a csődvédelmi szolgálat központi és területi szerveinek felállítása. Még csak ezen a héten kezdték meg annak a száz vagyonfelügyelőnek a kiképzését is, akik csődgondnokként felügyelik majd a jelentkezők pénzköltését. Szintén kérdéses, hogy az adósok tömegeit tekintve e csekély számú csődbiztos miként birkózik majd meg a várhatóan sok tízezer adós problémájával. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis több mint 180 ezer, legalább három hónapja nem törlesztett ingatlanhitel-szerződést tart számon, amelyek közül becsléseik szerint a magáncsőd intézménye 20-25 ezer adósnak jelenthet valódi segítséget.
A csődbiztos felügyeli majd az igénylő, a hozzátartozói és a vele egy háztartásban élők pénzköltését. Hogy a szabályozás nincs kellőképpen végiggondolva, az is jelzi, hogy például egy olyan háromfős család, amelyben mindenki dolgozik, fejenként a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét költheti el szabadon, azaz körülbelül 120 ezer forintot. Ennél nagyobb kiadáshoz a csődbiztos beleegyezése szükséges. Csakhogy a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi adatai szerint egy ugyanilyen család esetében közel 220 ezer forint volt a létminimum. A hivatalos adatok alapján tehát nincs kizárva, hogy családok ezrei lesznek képtelenek fedezni alapvető szükségleteiket. A rendszer tehát hamarosan működésbe lendül, ám hogy mit tartogat az adósoknak, az majd a gyakorlatban derül ki.
