Vannak országok, például Svájc, Németország és Olaszország, amelyek a fukusimai erőmű balesete után teljesen elfordultak a nukleáris energiatermelés fenntartásától, mások ugyanakkor a magyar kormányhoz hasonlóan ebben látják a versenyképességük zálogát. Jelenleg mintegy hetven építés alatt álló blokkot tart számon a Nukleáris Világszövetség, és a következő évtizedekben további mintegy 300 építését, illetve tervezését kezdhetik meg. Atomerőművet építeni tehát trendszerű, ám ez nem jelenti azt, hogy magától értetődő. Nem is lehet az, amíg a közvélemény joggal kevesli az információt, a kormány pedig a transzparencia megteremtése helyett titkosít.
Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos rendkívüli jelentőségűnek nevezte az aláírt szerződéseket. Azt is elmondta ugyanakkor, hogy mint minden hasonló méretű beruházást, a paksi bővítést is be kellett jelenteni az Európai Bizottságnak. Ez meg is történt, hivatalos reagálást ugyanakkor még nem kaptunk. A Déli Áramlattal történtek árnyékában így csak remélni tudjuk, hogy számunkra is valóban most jött el az ideje egy ilyen horderejű döntés meghozatalának.
