Öngyilkos héják

Európa nyugati fele megint úgy jár majd, mint Napóleon Grande Armée-ja, amelyik 1812-ben hiába gyújtotta fel Moszkvát is, szétzilálva, csúfos vereségek után kellett az óriási birodalomból kivonulnia.

Itt tartunk most. Ez a rémisztő helyzet váltotta fel az augusztusi optimista kilátásokat. S jelenleg úgy tűnik, az unió nem képes arra, hogy védelmet nyújtson a kölcsönös tilalmak áldozatainak. Erről árulkodik az a tegnapi hír, hogy rekordgyorsasággal felfüggesztették Brüsszelben a magyar termelők számára is nyitva álló kártérítési alapot. Egy perc alatt elfogyott a pénz. És most merre tovább? Meddig érdemes vállalni a gazdasági áldozatokat a kelet-ukrajnai konfliktus megoldásáért? Egészen a térdre rogyásig? Nem biztos. Meglehet, mégiscsak mérlegelni kellene Brüsszelben a magyar álláspontot: maradjunk héják a katonai védelem terén, de a kölcsönös kereskedelemben vegyék át a galambok az irányítást.