Nekik például jövőre sem lesz okuk együtt örülni a makroadatokat bogarászó elemzőkkel és kormánypárti politikusokkal, az egészségügyre ugyanis mindössze kétmilliárd forinttal jut több, mint az idén, az 1366 milliárdos keretből pedig valószínűleg nem futja érezhető béremelésre. Érdemben nem lesz könnyebb az élet az oktatásban sem, ahol az idei 1610 milliárdot alig hétmilliárddal sikerül megfejelni. Mindeközben az államszervezet működésére 2003 milliárd jut jövőre az idei 1904 milliárd forint után, ami egy kisebb, takarékosabb államot hirdető kormánytól finoman szólva meglepő lépés. Különösen annak tükrében, hogy az önkormányzati szféra a hírek szerint jelentős, 2500 fős leépítés előtt áll.
A személyi jövedelemadó csökkentése, a családi adókedvezmény megőrzése és az életpályamodellek folytatása természetesen üdvözlendő, ahogy a költségvetési szigor is. A kérdés csak az, hogy öt évvel az „elmúlt nyolc év” után elegendő-e a nyomorközeli szint megőrzése – az ápolók jövedelmei alapján nem túlzás erről beszélni –, ha egyébként a csapból is jó hírek folynak.
