Érdekes, hogy józan civil szervezetek, jobboldali és balliberális politikusok, emberi jogi aktivisták mit szólnak Józsa faragatlan magatartásához. Előbbiek egyértelműen elítélték azt. Az emberi jogokért és az erőszakkal szemben harcias TASZ és a balliberálisok véleménye viszont újra és újra sunyiságról árulkodik. Az LMP-s Ertsey Katalin csak általában mert szólni a honatyák „bunkóságáról” a nőkkel szemben, Józsáét nem merte nevén nevezni, hiába a jegyzőkönyv: „nem voltam ott, ezért a konkrét esetet nem szeretném kommentálni” – írta levelében. Vadai Ágnes sem bírálta Józsát, csak általánosan ítélte el az ilyen magatartást. Érzékeltetésképp: ahhoz vajon mit szólnának, ha csak elméletben kapnának enni?
Józsa életrajza szerint pedagógusok gyereke. Talán nem tőlük tanulta a kínzás nem feltűnő módszerét, és kívánjuk, hogy ezt a homokozóból is kitiltandó infantilis magatartást ne tapasztalják tőle gyermekei vagy a felesége. Ugyanakkor nem lehet azzal elintézni az ügyet, hogy Józsa fáradt volt, szorongott, és pszichiáterre szorul. Vagy hogy talán többet töltött kedvenc foglalatosságával, a szőlészettel-borászattal. A hajtépés durva munkahelyi zaklatás volt egy kiszolgáltatott nővel, egy kiszolgáltatott köztisztviselővel szemben. Az MSZP-nek lépnie kell. Józsa Istvánnak nincs helye többé a közéletben.
