A jelek szerint a kormány is tisztában van azzal, hogy van még időnk. Ezt mutatják Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai is, amelyek szerint a kormány keresi a lehetőséget a paksi bővítés kapcsán megkötött, néhány éve még rendkívül kedvezőnek beállított orosz hitelszerződés felbontására. Ez esetben az államközi megállapodás helyett egy piaci kontraktusra váltanánk. Kirill Kamarov, a kivitelező Roszatom vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy noha Oroszország képes a finanszírozásra, a hitel kiváltására lehetősége van a magyar félnek. Itt is akad azonban bőven átgondolnivaló. Harmincéves futamidőre – ennyi idő alatt járna le az orosz hitel – biztosan nem kapunk pénzt kölcsön piaci alapon. A jelenlegi kamatkörnyezet mellett egy rövidebb távú megoldás is vonzó lehet ugyan, de a kamatkörnyezet az egyik pillanatról a másikra meg is változhat, jelentősen megemelve a beruházás költségeit.
A huszadik század legnagyobb energetikai beruházása egyértelműen a paksi atomerőmű megépítése volt Magyarországon. Ha megépül, Paks II. alighanem ugyanezt jelenti majd a huszonegyedik században. Ez olyan nagyságrendű beruházás, és akkora felelősséget jelent belevágni, hogy a döntéshozóknak elemi kötelességük elegendő időt szánni a körülmények és a lehetőségek alapos feltérképezésére. Szerencsére jelen pillanatban nincs olyan ok, amely ezt lehetetlenné tenné. Vagy legalábbis nem tudunk ilyenről.
