Kulcsfontosságú, hogy a sportolót a sportorvosi ajánlásokat betartva engedjék vissza a pályára, azonban az esetszámok is arról tanúskodnak, komoly különbségek adódhatnak abból, hogy egyes klubok, szövetségek mennyire veszik komolyan a veszélyt.
A járvány második hulláma alatt összesen több mint 1500 igazolt sportoló betegedett meg.
Bánhidi Bence (25), a Szeged kézilabdázója is átesett a fertőzésen, s bevallotta, nem gondolta volna, hogy a vírus képes ledönteni a lábáról egy 130 kilós embert egy nap alatt. Akadtak még ijesztőbb esetek, az OSC vízilabdázója, Tóth Kristóf (24) augusztusban kétoldali tüdőembóliával és tüdőgyulladással került kórházba, másfél hétig mesterségesen segítették a légzését.
A Diósgyőrtől távozott finn jégkorongozónál, Mikko Pukkánál (38) pedig az atlatszo.hu szerint a túl korai visszatérése után diagnosztizáltak szívizomgyulladást.
Fotó: Blikk
Fontos, hogy a klubok betartsák az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) ajánlásait: a protokoll alapján az érintettektől ideiglenesen a sportorvosi engedélyüket visszavonják, a sportolót
a tünetek súlyosságától függően csak 3-6 hetes pihenő és kardiológiai vizsgálat után állíthatják újra edzésbe.
„A vírus több belső szerv gyulladását okozhatja, ezért van szükség a megfelelő monitorozásra. A szív érintettsége azért is veszélyes, mert amíg tüdőgyulladás esetén a sportoló maga is érzi a légzésén az adott problémát, a szívizomgyulladás nem feltétlenül jár figyelmeztető jellel, vagy rosszabb esetben csak a szervezet összeomlása előtti másodpercekben” – mondta el dr. Toman József (43), az OSEI-en belül működő Válogatottkereteket Ellátó Szolgálat vezető keretorvosa.
A szakember szerint érzékelnek a sportszervezetek között hozzáállásbeli különbségeket, pozitív példaként a Honvéd egyesületét és a kézilabda-szövetséget emelte ki.
A teljes cikket IDE KATTINTVA érheti el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!