– A Demokratikus Koalíció (DK) az egyetlen alternatíva a baloldalon, és amelynek elsődleges célja, hogy az „Orbán-kormány ellenfeleinek otthona” legyen – tette egyértelművé februári évértékelőjében Gyurcsány Ferenc, aki kivételesen nem a levegőbe beszélt, hiszen a választások óta eltelt egy év alatt, minden közvélemény-kutatás szerint pártja lett a baloldal vezetőereje. Történt mindez úgy, hogy a Demokratikus Koalíció 2014-ben még frakciót sem tudott alakítani, 2022 óta viszont már a legnagyobb, 16 fős ellenzéki képviselői csoporttal rendelkezik.
Mindeközben Gyurcsány eljuttatta odáig a pártot, hogy valódi választás nélkül polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel és egy országgyűlési képviselővel tudott gyarapodni. Történt mindez a többi, eljelentéktelenedő ellenzéki párt rovására, akiknek politikusaik tucatszám léptek át a DK-ba.
Kik igazoltak át a Demokratikus Koalícióhoz az utóbbi időben?
Míg korábban elsősorban az MSZP-ből léptek át sorozatosan a Gyurcsány-pártba, a baloldal tavaly áprilisi, katasztrofális veresége után a folyamat immár valamennyi ellenzéki pártot elérte. Karácsony Gergely formációja, a Párbeszéd eddig sem büszkélkedhetett komoly tagsággal és érdemi politikusokkal, de akik eddig voltak, azok lassan egytől egyig Gyurcsány Ferencéknél keresik a boldogulásukat. A bukott miniszterelnök pártjába igazolt eddig Szűcs Balázs VII. kerületi alpolgármester, a Párbeszéd korábbi kampányszakembere; Kenéz István, a párt felügyelőbizottságának elnöke, Pest megyei szervezetének volt alelnöke; Erdősi Éva csepeli politikus, illetve Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója, egykori országgyűlési képviselője. Legutóbb pedig Szabó Zsolt dunaújvárosi alpolgármester, a Párbeszéd országos elnökségének tagja jelentette be, hogy átlép a DK-ba, amely így immár – Mezei Zsolt mellett – két alpolgármesterrel büszkélkedhet az egykori Sztálinvárosban.
De Gyurcsány Ferencék értékes trófeákat szereztek a legfőbb riválisnak tartott Momentumból is.
Közéjük tartozik Székely Dániel Bács-Kiskun vármegyei önkormányzati képviselő; Juhász Béla, Sződliget polgármestere; Déri Tibor újpesti polgármester; Buzinkay György, a párt egyik alapítója, szentendrei politikusa, illetve Bodrozsán Alexandra kecskeméti önkormányzati képviselő. Ugyancsak átlépett a DK-ba két jobbikos politikus is, Szilágyi Szabolcs miskolci önkormányzati képviselő, illetve Varga Ferenc országgyűlési képviselő.
Ősztől folytatódhat a DK-ba való átlépési hullám
Ami pedig az MSZP-s átlépőket illeti: közéjük tartozik Szaniszló Sándor XVIII. kerületi és Kiss László óbudai polgármester; Trippon Norbert újpesti alpolgármester és Farkas István, valamint Szabó Gábor önkormányzati képviselő; Molnár Gyula, az MSZP egykori elnöke, illetve Kazincbarcika alpolgármestere, Klimon István. Legutóbb pedig Grőber Attila, a szocialisták pápai elnöke és polgármesterjelöltje is átlépett a DK-ba, ahogy korábban Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere és Kopcsándi József, Szombathely önkormányzati képviselője döntött úgy, hogy a DK-ban folytatja a karrierjét.
A Magyar Nemzet baloldal belső ügyeire rálátó forrásai ráadásul egybehangzóan úgy vélekedtek: Gyurcsány Ferenc komolyan mondta a közelmúltban, hogy a többi baloldali párt állapotára való tekintettel egy időre szándékosan lassítja a DK-ba való átlépéseket.
Forrásaink állítása szerint a „moratórium” ugyanakkor csak őszig tart ki, utána tovább folytatódnak az átlépések a DK-ba, ezeket pedig nem egyszerre, hanem kisebb-nagyobb időközönként jelentik majd be, ezzel is rombolva a többi baloldali pártot. A Demokratikus Koalíció tehát ilyen körülmények között fordulhat rá a jövőre esedékes önkormányzati, illetve EP-választásokra.
Mi a Gyurcsány-párt célja?
– Az ellenzék 2010 óta lassan szinte mindent kipróbált már, kivéve egyet. Azt, ami egyébként győzelemre vezetett 2002-ben és 2006-ban, hogy legyen egy domináns párt. Erre készül most a DK, amely ezért alakított árnyékkormányt Dobrev Klára vezetésével – fogalmazott februárban Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke, EP-képviselője a Partizánnak. Szerinte nem gátolja a DK érvényesülését, hogy Gyurcsány évek óta, minden felmérés szerint az ország legelutasítottabb politikusa. „A magyar demokrácia […] pártelvű és nem személyi elvű. Egy politikus jóságát és politikai befolyását, erejét nem a személyes népszerűsége méri” a parlamentáris rendszerekben, hanem a pártjának a támogatottsága – magyarázta Gyurcsány bizalmasa. Példaként Dávid Ibolyát és Karácsony Gergelyt említette, akik hiába számítanak népszerűnek a felmérések szerint, a pártjuk támogatottsága nagyon alacsony.
Molnár Csaba egy domináns baloldali pártra vonatkozó felvetése már csak azért is fontos, mert az megegyezik Gyurcsány Ferenc 2014-ben, az önkormányzati választások előtt a Népszabadságban közzétett elképzelésével, miszerint egy egységes Demokrata Pártot kellene létrehozni az Orbán-rendszer ellen.
„Az optimális végcél világos: egységes Demokrata Pártot kellene létrehoznunk. De látva a mostani önkormányzati választásra való felkészülés bukdácsoló tárgyalásait, a kompromisszumképtelenség riasztó fokát, a mai érzésem szerint ez még nagyon messze van” – írta ekkor a DK elnöke, akinek kis híján tízéves elképzelése a 2026-os országgyűlési választásra akár valósággá is válhat a fentiek tükrében. Egyébként Gyurcsány már 2014-ben is azt mondta, amit az elmúlt egy évben, miszerint „európai köztársaságot akarunk. Nincs kompromisszum. Vagy-vagy. Vagy Orbán illiberális demokráciája, vagy európai, polgári liberális demokrácia. A kettő között nincs semmi.”
