„Tovább folyik a küzdelem”

Eddig hat magyar állampolgárt idézett be a szlovák rendőrség.

A portál szerint ketten rimaszombatiak (Tamás Ilona és Tamás Anikó), hárman lévaiak (Gubík László, Dolník Erzsébet, Kassai Gyula), míg egy révkomáromi (Boldoghy Olivér).

„Hosszú hónapok teltek el, míg ezen felvidéki polgárokat a rendőrség beidézte, s felszólította, hogy adják le irataikat. Nevezettek ezt egyelőre megtagadják, a levélben foglaltak szerint emiatt 33 eurós büntetést kaphatnak. Természetesen eljárás még senki ellen nem indult, s nem is dőltek be törvényellenes beidézésnek” – írja a Felvidek.ma.

„Tovább folyik a küzdelem” – szögezi le a hírportál, majd emlékeztet: a parlamenti képviselők egy csoportja felszólította az alkotmánybíróságot, hogy mielőbb vizsgálja felül az alkotmányellenesnek vélt módosított állampolgársági törvényt; ugyanakkor a szlovákiai magyar civil szervezetek folytatják az aláírásgyűjtést a kettős állampolgárság újbóli lehetővé tételéért és a zaklatott személyek kárpótlásáért.

Boldoghy Olivér, az aláírásgyűjtés egyik kezdeményezője, nemrégiben azt mondta az MTI tudósítójának, hogy eddig már több mint 10 ezer ember írta alá a petíciót.

„Az, hogy a hivatalok egy idő után reagálnak erre, az bizonyos értelemben véve logikus, hiszen megvan a maguk ügyrendje, mely szerint el kell járniuk. Az azonban, hogy éppen most teszik ezt, véleményem szerint nem mentes politikai összefüggésektől. Alighanem összefüggésben van a közelgő választásokkal” – vélekedett Öllös László politológus a Bumm.sk hírportálnak nyilatkozva. Megjegyezte: nem volt még olyan parlamenti választás Szlovákiában, ahol ne került volna terítékre valamilyen módon a magyarkérdés, és nem próbáltak volna meg valahogy hatást gyakorolni ezzel a szlovák–magyar kapcsolatokra, a magyar közvéleményre, és adott esetben a szlovák közvélemény egy részére is.

A politológus úgy látja, hogy ennek a témának a szellőztetése riadalom okozása céljából is történhet a magyar közvélemény körében. „Úgy gondolják, hogy ettől majd megriad a magyar közvélemény, és ijedtebben megy szavazni – vagy végképp nem megy. Nem szabad megriadni: ezzel nemhogy akadályoznánk az ilyesmit, csak azt bizonyítanánk, hogy eredményes, és legközelebb is csinálni fogják” – jelentette ki Öllös.

Kifejtette: a legutóbbi kormányzati időszak alatt lényegében véve alig került elő keményebb probléma a szlovák–magyar viszonnyal kapcsolatban. „Lényegében nagy hallgatás folyt felőle” – jegyezte meg, s hozzátette: ennek egyik következménye az, hogy az ország kulturális jellege a magyarokhoz fűződő viszonyában lényegében nem változott. „Változást csak az értékrend megváltoztatásával lehet elérni, de ahhoz nyilvánosan beszélni kell róla” – hangsúlyozta.

A szlovák sajtó hallgatását a megvont állampolgárságok ügyében a téma ellentmondásosságával magyarázza. „A sajtó látta, hogy erősen ellentmondásos a dolog. A határon túli szlovákok közül szinte már mindenki megkapta a szlovák állampolgárságot, aki csak akarta. Ráadásul kampányolnak is körükben a szlovák politikusok a parlamenti választások előtt. Eközben ugyanilyen érvekkel megpróbálják elvenni a magyar állampolgárságot felvevőktől a szlovák állampolgárságot. Az ellentmondás meglehetősen kiáltó, így aztán elsősorban hallgatni próbálnak róla” – magyarázta Öllös.