Könnyen beszakadhat a jég

Szakértők szerint a vasárnapi oroszországi választások eredménye nem jelent nagyobb belpolitikai változást.

A hétfő délelőtt kiadott előzetes eredmények alapján a választásokon Vlagyimir Putyin pártja, az Egységes Oroszország szerezte meg a szavazatok 49,54 százalékát, így a 450 fős dumában várhatóan 238 képviselői helye lesz. A második legtöbb szavazatot szerző Kommunista Párt 92, az Igazságos Oroszország Párt 64, a Liberális Demokrata Párt 56 mandátumra számíthat a dumában.

A kormányzási stílussal, az arroganciával és a korrupcióval szembeni bizalmatlansági szavazásnak nevezi az orosz törvényhozási választások eredményét hétfői kommentárjában a londoni The Times. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerint a választási kampányt kísérő manipuláció, korrupció és csalás olyan otromba és megfélemlítő méreteket öltött, hogy az orosz választók szinte semmilyen különbséget nem láthattak a mostani, úgynevezett demokratikus választások és a szovjet éra hetven éve alatt lezajlott, a kommunista pártot hatalmában megerősítő, nevetséges választási színjátékok között.

A Magyar Külügyi Intézetben hétfőn a választásokról szólva Deák András Oroszország-szakértő kiemelte, az eredmény azt bizonyítja, hogy Putyinnak és pártjának támogatottsága „széles, de vékony”, vagyis a társadalom jelentős része támogatja ugyan, de ez „könnyen beszakadó jég”, az aktuális eseményektől függően könnyen változhat a népszerűsége. A jelenlegi választásokon főként a korábbi aktív támogatók pártoltak el Putyinéktól – fogalmazott. Hozzátette: összességében „a rendszer egyfajta elhasználódásáról”, támogatottságának valamiféle „eróziójáról” van szó.

A 2007-es választásokon Putyin rendszere a „zenitjén” volt, magas volt a gazdasági növekedés, Dmitrij Medvegyev új arcként jelent meg, és a pártnak volt egy jó programja – emlékeztetett. Mint mondta, most azonban hiányzott az új arc, és azt sem magyarázták el jól a választóknak, hogy miért tér vissza Putyin.

Habár az Egységes Oroszország nem szerzett kétharmados többséget, a voksok többségének begyűjtése így is lehetővé teszi, hogy a párt önállóan alakítson kormányt, ad hoc koalíciókat pedig mindig lehet kötni – vélekedett. Példaként említette, hogy a Liberális Demokrata Párt „harcos retorikát” folytat ugyan, de csaknem mindig együtt szavaz a kormánnyal.

Úgy látja, az Egységes Oroszországnak az igazi kihívás a jövő márciusi elnökválasztás lesz: ezen olyan eredményt kell elérnie, amely azt bizonyítja, hogy Putyin visszatérése a társadalom által támogatott legitim lépés. A rosszabb gazdasági helyzet miatt mindenesetre Putyin nehezebb időszak elé néz, mint korábbi elnöksége idején – fűzte hozzá.

Keskeny Ernő, a Külügyminisztérium FÁK-államokkal kapcsolatos külpolitikai stratégiáért felelős miniszteri biztosa, a tárca kelet-európai és közép-ázsiai főosztályának vezetője kifejtette, az eredmény a várthoz hasonlóan alakult, nagyobb meglepetést csak az Igazságos Oroszország Párt jó szereplése okozott.

Az Egységes Oroszország támogatottságának csökkenése a társadalomnak a jelenlegi vezetőkkel szembeni egyfajta elégedetlenségét fejezi ki – fogalmazott. Hozzátette, a részvételi arány 3-4 százalékos csökkenést mutat az előző választáshoz képest, ami szintén a választók erősödő szkepticizmusát bizonyíthatja.

Az Egyesült Államoknak „súlyos aggodalmai” vannak az oroszországi parlamenti választások lebonyolításával kapcsolatban – jelentette ki hétfőn az amerikai külügyminiszter. Hillary Clinton erről Bonnban beszélt, ahol a nemzetközi Afganisztán-konferencián vesz részt. Sajtótájékoztatóján az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelőinek a véleményét idézte a választási szabálytalanságokról. Nyugtalanítónak nevezte azt is, hogy a független orosz megfigyelőket zaklatták, és az internetes oldalukat támadások érték.

A korábbi moszkvai nagykövet az ellenzéki pártokkal kapcsolatban elmondta, a kommunistákra elsősorban az ország déli és keleti részein voksoltak, ahol népszerűségük annak ellenére nőtt, hogy a párt nem újult meg az elmúlt években, tehát ez ismét a jelenlegi vezetőkkel szembeni elégedetlenséget példázza.

Keskeny Ernő szerint az Egységes Oroszország támogatottságát elsősorban az okozta, hogy a gazdasági válság miatt már nem lehetséges a korábbihoz hasonló növekedést biztosítani a fogyasztásban és a reáljövedelmekben. Mint közölte, az eredmény vélhetően nem okoz nagy változást a magyar–orosz kapcsolatokban.

Az Egységes Oroszország pártnak az orosz parlamenti választásokon elszenvedett meglepő szavazatveszteségei címlaptémát biztosítottak a nyugat-európai lapoknak. Az orosz lakosság körében – a kormány híveit is beleértve – erősödik a rosszkedv, a hatalom soraiban pedig az idegesség – állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Még ha a szavazás napjáig alig volt is jele annak, hogy az elégedetlenség utcai tiltakozásba csaphat át, a hatalom szemmel láthatóan aránytalan megelőző csapásokra kényszerült. Csak így értékelhető a választási megfigyelőkkel szembeni fellépés, valamint a kritikus hangú médiumok elleni internetes támadás. A Stuttgarter Zeitung szerint az ellenzék nemcsak megalázó második fordulóra kényszeríthetné Putyint a márciusi elnökválasztáson, de a dumában (alsóház) is megkeserítheti az életét. Ez annál is valószínűbb, mivel az ellenzéki képviselők bosszúért lihegnek azért, mert a kormánypárt az elmúlt nyolc évben simán rábólintott a Kreml és a kormány minden előterjesztésére. Az 50 százaléknál gyengébb eredmény keserű csapás Putyin és Medvegyev számára. Az Egységes Oroszország párt a választások nyertese – és egyben nagy vesztese is – mutat rá a Süddeutsche Zeitung. A Putyin–Medvegyev tandem, amely előszeretettel tetszeleg Oroszország jövőjének szavatolójaként, botladozni kezdett. Lőttek a kétharmados parlamenti többségnek. A kormánypárt uralmát megnyirbálták, Putyin hatalmának alapjai minden korábbinál törékenyebbé váltak… Valódi ellenzék ezután sem lesz a dumában, mivel nyugati értelemben az oda bejutott pártok egyike sem kritikus-liberális szellemiségű. Az eredmény láttán a nép mégis bátorítást érezhet ahhoz, hogy tovább bírálja a hatalmat. Már Putyin sem sérthetetlen. A berlini Der Tagesspiegel kiemelte, hogy ezúttal nem csupán a megszokott gyanús elemek – ellenzékiek és polgárjogi aktivisták – lázadtak fel az antidemokratikus állapotok ellen. Több ezer megfigyelő járta az országot, hogy dokumentálja a szabálytalanságokat. A Kreml-párt támogatottsága egész Oroszországban csökkent; szabad választás esetén még sokkal rosszabbul szerepelt volna. Valami megmozdult az orosz civil társadalomban – és éppen ez tölti el aggodalommal a Kremlt. Minél inkább folyamodik manipulációhoz és zaklatáshoz a hatalom, annál inkább maga ellen hangolja a polgárokat. Stabilitásról nem lehet beszélni Oroszországban, demokráciáról meg különösen nem.