Londoni faló Brüsszelben

A briteken kívül mindenki támogatta az unió alapszerződésének módosítását. A költségvetési koordináció szigorításában megegyezés született. Az IMF, az EKB, valamint Merkel is elégedett – szemben a londoni elemzőkkel.

A briteken kívül mindenki kiállt az Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő által szorgalmazott elképzelések mellett a pénteki uniós csúcson. David Cameron brit miniszterelnök szerint a megállapodás nem szolgálná Nagy-Britannia érdekeit, ezért nem támogatja az Európai Unió szerződésének módosítását.

Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke a kétnapos ülést lezáró sajtótájékoztatón elmondta, hogy 26 tagország támogatja az uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteken Brüsszelben tartott találkozóján elhatározott kormányközi szerződés elkészítését.

Londoni elemzők:

Capital Economics

Az egyik legnagyobb londoni elemzőház közgazdászai szerint „a jó hír az”, hogy a csúcson az uniós vezetők egyezségre jutottak egy olyan költségvetési csomag alapelveiről, amely keményebb költségvetési szabályokat, erőteljesebb költségvetési ellenőrzést és a szabályszegő országokkal szemben automatikus szankciókat tartalmaz.

„Papíron” ezek az intézkedések csökkenthetik a jelenlegihez hasonló adósságválság jövőbeni kialakulásának kockázatát.

Az elemzőház szerint azonban a csúcson arról az intézkedésről nem született döntés, amely a piacok reményei szerint a mostani válság megoldásának fő eszköze lenne, ez pedig az eurójegybank (EKB) kötvényvásárlásainak igen jelentős mértékű kiterjesztése.

Eurasia Group

A globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport szakértőinek pénteki londoni értékelése szerint az EU-csúcson elért kétségtelen előrelépés ellenére számos rizikó maradt, és ezek 2012 első felére koncentrálódnak.

A ház elemzői a kockázatok közé sorolják, hogy mivel Nagy-Britannia megvétózta az uniós szintű megállapodást, a tagországok kénytelenek egy szokatlanabb módszerhez, a gazdaságpolitikáról szóló kormányközi egyezményhez folyamodni.

Az Eurasia szerint ebben az összefüggésben számos kérdés maradt nyitva, különösen az EU-bizottság szerepével, valamint azzal kapcsolatban, hogy miként lesz megoldva a gazdaságpolitikai ellenőrzés, tekintettel arra, hogy a bizottság nem lehet részese olyan megállapodásnak, amelyet nem írt alá mind a 27 tagállam.

A ház szerint mindemellett a csúcson elfogadott költségvetés-kormányzási lépések bizonyos mértékig „már létező (intézkedések) átcsomagolását” jelentik. Ezért továbbra is bizonytalan, hogy e lépésekkel sikerül-e hatékonyabbá tenni az euróövezet irányítását, márpedig ettől függ, hogy visszatér-e a piaci bizalom a valutaunió iránt.

Tekintettel az új szabálytervezetek tartalmi és működési bonyolultságára, „távolról sem egyértelmű”, hogy ezek a szabályok alkalmasnak bizonyulnak a piacok meggyőzésére.

(MTI)

Brit ellenvélemények

„Sok sikert kívánunk azoknak az országoknak, akik aláírják ezt a szerződést. Mi azt szeretnénk, hogy az eurózóna meg tudja oldani a problémáit, mert egész Európának ez az érdeke, beleértve Nagy-Britanniát is” – mondta a brit miniszterelnök. Cameron szerint a tervezett új szerződésnek „meglehetősen beavatkozó jellegű aspektusai” vannak az aláíró országok szuverenitását, saját költségvetésük kialakítását illetően. „Az ő dolguk, hogy miként (fogadtatják ezt el) parlamentjükkel, mi nem terjesztünk parlamentünk elé egy ilyen szerződést” – tette hozzá.

William Hague brit külügyminiszter szintén a nemzeti szuverenitás csorbulását emelte ki: az új megállapodás részesei a költségvetéseik feletti nemzeti ellenőrzésből még nagyobb részt adnak fel, és „a kimaradás ebből nem elszigetelődés az Egyesült Királyság részéről, hanem nagyon ésszerű (döntés)”.

Az angol álláspont már csak azért is „sántít” egy kicsit, mert ha az uniós vezetők azt a célt tűzték ki, hogy mélyítsék a közösségi integrációt – ami ugye magában hordozza, hogy csorbul a tagországok szuverenitása –, akkor némiképp érthetetlen éppen erre hivatkozni. Továbbá nem mellékes tény, hogy a brit államdósság az elmúlt öt évben majdnem a duplájára nőtt.

A külügyminiszter hozzátette, hogy a „brit kormány álláspontja szerint az olyan kérdések, mint az adóztatás és a vállalati szabályozás, szintén Nagy-Britannia hatáskörébe tartoznak, és nem az Európai Unióéba”. Ennek kapcsán a Financial Times internetes kiadása már arról cikkezik, hogy Nagy-Britannia vajon meddig maradhat az unió keretein belül…

„Fiskális paktum”

Sarkozy a brüsszeli csúcsértekezlet után újságíróknak elmondta, hogy „brit barátaink ellenállása” miatt nem sikerült megállapodni az EU szerződésének módosításában. A francia államfő egy új szerződés létrehozásáról beszélt, amelyhez az euróövezet tagjain kívül bármelyik uniós tagország csatlakozhat.

A tanácskozáson az euróövezet vezetői megállapodtak, hogy új költségvetési szabályozást – „fiskális paktumot” – fognak bevezetni, amely lehetővé teszi automatikus szankciók alkalmazását.

A „fiskális paktumként” emlegetett új megállapodás főbb részei:

A valutaalap és a központi bank is elégedett

Merkel szerint a paktum elegendő lehet ahhoz, hogy az eurót megmentsék. „Úgy hiszem, hogy egy hosszú tárgyalássorozat végén nagyon fontos eredményt értünk el, mert tanultunk a múltbéli hibákból” – mondta a német kancellár, aki szerint stabilizálódhat az euróövezet gazdasága.

A megállapodások között szerepel, hogy a Nemzetközi Valutaalapra nagyobb hangsúlyt fektetnének a válságkezelésben. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde üdvözölte a pénteken történteket, s szerinte az uniós vezetők „nagyon jó lépéseket tettek a megfelelő irányba”.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke szerint az így létrejövő fegyelmezettebb gazdaságpolitika jó hatással lehet a valutaunióra. „Ez egy nagyszerű eredmény az euróövezet számára” – tette hozzá. Uniós vezetők a márciusi csúcson már aláírhatják az új szerződést.